Miért Jó?
Hát én azt gondolom, hogy nekem igazából mindegy hova mész, csak menj el. Ezt tudom javasolni. És ne Európába, hanem egy másik kontinensre, és legalább 3 hétre. Kapcsold ki a telefont és élvezd. Mégis akkor miért Amerika?
Mert Európában vagy most is, ha a németeknél elakadnál, stoppal bármikor haza tudsz jönni úgy két nap alatt :)
Mert van nekik egy olyan hozzáállásuk az élethez, a mindennapokhoz, amit mi is felvehetnénk itthon, és akkor szerintem sokkal élhetőbben (nyugodtabban) lehet az életet elfogadni. Tudom, hogy szeretünk aggódni, és idegeskedni, de talán ez volt a legszembetűnőbb az egészben. Az, hogy no para, és hogy minden rendben lesz és minden megoldható. Persze felületesen és nem túl mély érzelmi szinten. Nem akarják veled megosztani a legmélyebb problémáikat és ezt tőled sem várják el. Ha valami bajuk van azt általában nyugodtan és kb azonnal elmondják. Bevallom, ettől függetlenül nem szeretnék ott kint dolgozni. Egyedül semmi kép sem. Talán egy társsal kimenni egy kis időre, az elképzelhető, de amúgy nem érzem, hogy olyan vicces hely lenne. Aztán minden városban ahol jártam próbáltam beszélgetni a velem egykorú átlagos amerikaival, és az a tapasztalatom, hogy bizony nagyon sokat dolgoznak. Egy évben van max 5-7 nap fizettet szabi. A 25-35 év közöttiek nagy része két, esetleg három munkahelyen dolgozik. Azért teszik ezt, mert kint nagyon drága az egyetem, és amikor befejezik, akkor úgy kezdik el a NAGY életet, hogy van akár 50.000-100.000USD tartozásuk a bank felé. És még nem vettek lakást és nem vettek kocsit. Kb. olyan 1200-1500USD egy normálisabb lakás NYC-ben, ha bérelni akarunk. A fizetések pedig óradíjban vannak elszámolva és hetente kapod a fizut.
Azt lehet mondani, hogy a 30USD/óra magasságában mozgó fizetés már egészen elviselhető. Minimum kilenc órát dolgoznak egy nap. Viszont simán elmennek pénteken korábban haza, majd autóba ülnek és az egész hétvégét pihenéssel töltik. A szülő nők egy hónap után mennek vissza dolgozni. Simán lehet kivenni azért fizetés nélküli szabit is, ha a munkahely lehetővé teszi. Viszont, ha megbetegszel, vagy baleseted lesz, vagy összetűzésbe kerülsz a törvénnyel, akkor Amerika máris sokkal rosszabb hely, mint amit el tudunk képzelni. A barátság azért is nehézkes dolog arrafele, mert simán költözniük kell akár az ország másik felébe is, ha a melóhely úgy kívánja. A biztosítás nagyon drága. Mindenféle biztosítás van és mind pénzbe kerül folyamatosan. Egy családi biztosítás olyan 1000USD magasságában mozog 4 személy részére, ami nem is tűnik olyan soknak, csak nem tartalmazza a 6 év alatti gyerekeket (pontosabban nem kell fizetni az ő biztosításukért.). És feltételezi, hogy még nem volt autóbaleseted pl. :D
Azután Informatikusokat nem igazán keresnek, mert abból van nekik is sok. Kell nekik ápolónő, meg orvos, meg asszisztens, meg tanítónő és kovács és dokkmunkás és esztergályos és kőműves. Tehát jómunkásember. Persze nem akkora a hajtás, mint itthon, de azért ott is meg lehet fogni a munka végét rendesen. Ha olyan helyen talál állást az ember, ahol van szakszervezet, ott még kevesebbet kell dolgozni egy adott időre vetítve, de ott szervezeti díjat is kell fizetni és a pénz is kevesebb valamivel. Az átlagember (legalább is akikkel találkoztam) nem ismeri azt a fogalmat, hogy rasszizmus, vagy nem mutatja, vagy olyan furcsa módon élik meg. Valahogy minden ilyen szó, amikor erről beszélgettünk másokkal, olyan gyengének és erőtlennek tűnt, ahhoz képest, amit itt Európában tud megélni és/vagy átélni valaki. Összességében én biztonságban éreztem magam ez alatt a három hét alatt ott kint. Persze biztos vannak olyan helyek, ahol nekem nem lett volna jó, de itthon sem visszük a külföldi barátainkat egy lepukkant negyedbe. Ami inkább meghatározó számomra, most, hogy így tíz napja itthon vagyok, hogy Pest mennyire más. Nincsenek azok az egekbe szökő nagy különbségek az utcák között, mint ott kint NYC-ban vagy LA-ben. Volt olyan eset, hogy az egyik sugárútról befordulva balra 300 méter után négy szintes házak fogadtak, Egy másik nap ugyanott jobbra fordultam és 200 méter után lakótelep és Afrók és Latinók, mindenhol. Hát ez volt nekem Amerika, meg még egy csomó minden más. Minek vesznek bazi nagy autókat, megy rettenetes gyors motorokat, ha nem mennek velük? A Hibrid-et felejtsétek el. Van egy pár Toyota Prius, meg egy pár LEXUS r450h, de kb ennyi. Na jó egyik nap láttam egy LINCOLN Navigator green-t.
Aztán mindenki iPhone őrült, és iBook mániás. A melóhelyen általában MS, de otthon iPhone+iBook kombó megy. Mindenki flip-flop-ra van rákattanva, meg az Abercombie And Fitch ruhákra. Nagyon sok gyümölcslevet isznak és van náluk 12%-os tej is a boltban, meg nagyon sok fajta tömény, de főleg a Whiskey-t és a tequila-t isszák. A Jagermeister státusz pia. Nem nagyon hallottam elektronikus zenét, de egyszer egy kocsiban valaki KRAFTWERK-et hallgatott. Tuttkó, hogy európai lehetett a fazon, de ez már megint egy magyar gondolkodás. És már írtam egyszer de megint, hogy tényleg minden ruhát mindenféle színben minden mással képesek felvenni. Ha nem vagy közönséges és szeméremsértő, akkor konkrétan senki le nem sz***a mit vettél fel aznap. Így persze nem olyan könnyű kitűnni a tömegből :)
Jó volt azért hazajönni és találkozni a barátaimmal, látni újra Magyar lányokat, mert szerintem sokkal szebbek és csinosabbak és kecsesebbek és nőiesebbek, mint az Amerikai lányok. Persze nem igaz, hogy az Amerikaiak kövérebbek lennének. Inkább olyan átlagosak, néha tunyák és puhosak. Olyan furcsán híznak el. Térdtől fölfele úgy kb. a mell vonaláig, és a felkarjuk. A többi meg olyan normális. É nem érdekli őket, ha egy vastag combú lánynak kedve van felvenni egy miniszoknyát, akkor simán. És ezen senki nincs kiakadva. Itthon szerintem más a helyzet. Az ország hatalmas és gyakorlatilag minden geológiai képződményt meg lehet nézni és minden sportot ki lehet próbálni, anélkül, hogy kitennéd a lábad az államok területéről. Ha még eszembe jut majd valami, akkor azt majd jól ideírom.
M.
2009. július 23., csütörtök
Hétfő, kedd és szerda egyben.
Nem látom értelmét, hogy szétbontsam, mert mind három napot NYC-ben töltöttük. Jelzem, hogy amikor ezt a bejegyzést készítem, már itthon vagyok, és az emlékeim alapján írom. Fogok írni ez után arról, hogy mit gondolok az amerikaiakról, meg úgy általában Amerikáról, meg egyéb érzések és megtapasztalások.
Szóval hol is kezdjem. Talán ott, hogy ebben a városban gyakorlatilag minden olyan 20 USD-be kerül. De tényleg. Olyan 18-22 körüli szórással lehet számolni. A belépő jegyek, egy normálisabb ebéd, egy póló, egy kicsit komolyabb ajándék, egy mozijegy. Aztán meg az, hogy a Central Park kivételével, meg a HOUSTON st. alatti downtown terület kivételével NYC olyan egyszerű, mint a 100as szög. Van nekik 11 sugárútjuk (Avenue), meg a Houston st. felett kezdődő számozott utcák. Szépen vonalzóval megtervezve. Két utca és két Av. közötti területet neveznek blokk-nak. Az arányok úgy oszlanak meg, hogy az utcák közötti átlagos távolság olyan 50-70 méter, míg két Av. között olyan 300-400 méter lehet. Aztán van neki egy olyan útjuk, ami valami oknál fogva átlósan megy végig a városon. Na, ez a Broadway. Miután ezt megcsinálták, rájöttek, hogy mégis lenne valami értelme annak, hogy az egyes utcáknak nem is, de az AV-nek adjanak neveket, Persze nem mindnek, mert akkor már megint túltervezett lenne. Szóval vicces. Viszont így jött létre az egyik leghíresebb pont a városban, ami a 42th. utca és a Broadway kereszteződése. Ez a Time Sqare. Itt mindig nagyon sok a turista, emiatt sok a rendőr, és nagyon sok a látnivaló. Ezen a ponton a Broadway a 8th. Av és a 7th. Av. között jár. Mi meg a 6th. és a 38th. sarkán laktunk :D Ezt a Broadway-t úgy képzeljétek el, hogy Manhattan észak-nyugati pontján indul el, és a dél keleti csücske felé tart. Tehát van olyan pontja, amikor keresztezi a, 9th. majd a 8th., 7th., 6th. és így tovább, sugárutakat. A Central Park, ehhez képest teljesen más. Egy teljesen mesterséges park, ami az 59th. utca, az 5th. Av. a 125th. utca és a 7th. Av között lévő terület. Nagyon sokan szeretik, emiatt sokan is járnak ide pihenni, futni, kerékpározni, kikapcsolódni. Található benn strand, egy csomó kicsi „Baseball” pálya, strandröplabda pálya rendesen homokkal, ahogy az kell. Van neki saját biztonsági szolgálata is. Nagyon komoly. Három helyen át lehet hajtani a parkon, de azokat csak hétköznap lehet használni, mert a hétvégére mindig lezárják. Aztán vannak utak, ahol csak a gyalogosok közlekedhetnek, és a kerékpárosok valahogy ezt be is tartják. Mondjuk ebben segít az 500 USD bírság is, ha elkapnak :D . Tolni lehet a verdát ofkoz.
A Múzeumokról. Hát van egy rettenetesen idegesítő szokásuk nekik. Az, hogy minden múzeumi tárlatrész után át kell, hogy menjél egy csetresz bolton, ahol persze sok a turista és válogatnak a különböző marhaságok között. A másik ilyen zavaró dolog, hogy baromi hideg van. Ja és ha tehetitek, akkor CSAK hétköznap menjetek el a bármelyik múzeumba. Pontosabban három nap ajánlott kedd-szerda-csütörtök. Viszont ilyenkor meg vannak sikongató iskolás csoportok, de legalább oda lehet férni minden kiállított érdekességhez. Négy múzeumot látogattunk meg a három nap alatt. A Metropolitan múzeum, a Természettudományi Múzeumot, a Googenheim Múzeumot (persze tudom, hogy Guggenheim, csak lehet ilyen feliratú pólót venni :D), és az INTREPID anyahajó Múzeumot. Mind hihetetlen élmény volt. Volt olyan, hogy időszakos kiállítás, ez általában plusz 10-20 USD. és nem mindig van értelme, szóval óvatosan. Akkor érdemes figyelni mindig, hogy az információs táblákra mi van kiírva, mert a Metropolitan múzeumban például lehet fényképezni, a természettudományiban is lehet, de csak vaku nélkül :D . A Googenheim-ben viszont TILLÓS a kép készítése.
Aztán a városrészekről egy kicsit. Az Olasz negyed (Little Italy) határos a Kínai negyeddel (China Town). A kettőt a Canal st. választja el egymástól, és ez nekem nagyon tetszett. Balra minden olaszul van kiírva, jobbra tekintve meg minden kínaiul. És senki nem kap agylobot, hogy csak ezeken a nyelveken vannak megnevezve a dolgok. Persze nem mindenhol, és ha kéred, adnak angol étlapokat pl. vagy kerítenek valakit, aki TUD angolul. Erre szokták itt mondani, hogy egy életet leélhetsz úgy NYC-ben, hogy nem kell megtanulnod angolul, ha olasz, vagy kínai vagy :D. Amikor az olasz negyedben sétáltunk, az olyan volt, mintha egy közép-olaszországi kisvárosban lennék, és mindenhol, zöld-fehér-piros zászlók, meg utcadíszek. Aztán nagyon sok helyen, csak olasz beszédet hallottam, majd átmentünk a CANAL st.-n és hirtelen mindenki kínaivá vált :D és kínai táblák és kínai ételszag :) és nagyon sok kínai :D. Na itt jól beültünk egy kínai étterembe, ahol simán összeültetik az embereket, és jó finomat ettünk. Majd tovább séta délnek és Brooklyn Bridge következett és a környéke. A híd alatti terület nem valami szép. Kicsit csumpis, láttam egy csomó patkányt, lepukkant parkot, de amúgy nyugis volt. Nem erre szoktak a turisták felmenni a hídra. A híd maga nagyon rendben van látványilag. Nekem olyan odabasz érzésem volt vele kapcsolatban. Az alap vasszerkezete eléggé rozsdál, és nagyon sok autó közlekedik rajta, de maga a híd még így is csodaszép. Az meg pláne nagyon tetszik benne, hogy a híd közepén megy a gyalogos forgalom és kb két méterrel az autó sávok felett sétálsz. :D lehet belecsumpizni a nyitott tetejű autókba, úgy sem tudnak megfordulni :)
Ezek után séta tovább Ground ZERO és Wall street. A GZ már nem is ZERO, mert már húzzák felfele az új épületeket, és nem is olyan nagy, mint gondoltam. De érdekes lesz, ha készen lesz. Lesz benne emlékhely, meg múzeum is. A Wall st. Pedig olyan, mintha egy katonailag megszállt területre sétálna be az ember. Gépfegyveres rendőrök, komoly tankmegfogó behatási szabályozó mechanizmusok. Beton-terelők és akadályok, és esküszöm, hogy én hallani véltem a rengeteg számítógép ventilátorának halk zümmögését. Inkább csak olyan érzés féle volt. Aki dolgozik számítógépek és szerverek között, az lehet, hogy találkozott már ezzel az érzéssel, hogy még nem látod a gépeket, de érzed, hogy a közelben nagyon sok gép dolgozik. Mikor ezzel is végeztünk go haza. Este kimentünk a Broadway-ra, mert az mindig jó, és lehet nézelődni, meg bámulni a tömeget.
Csináltunk olyat is, hogy életemben először jól sorba álltunk egy étterem miatt. Ez a SOHO-ban volt, és egy Japán étterem volt a soron. Itt is minden japánul volt kiírva, csak japán söröket és borokat és csak japán kaját lehetett kérni, és ez volt az első olyan hely az egész USA-bn, ahol csak AMEX kártyát fogadtak el. Biztos van máshol is ilyen, csak nem találkoztunk vele. Amúgy ez a SOHO vicces kis hely. Bazi sok étterem, ahol sok a fiatal, csak három és négyszintes színesre festett házak és hangulat jellemzi. Láttam itt olyan sörözőt, ami igazából egy HARLEY motor szakbolt, csak este kicsit kocsma is. Eléggé hasonlított a Nagymező utcára hangulatilag, de hát azt most majd úgy is jól tönkreteszik, szóval gyorsan járjatok oda jó sokat, amíg lehet.
Az Intrepid anyahajóról nem sok mondani való van. Talán az hogy 20USD a beugró és katonákkal van tele, és megnézhetsz egy naaaaagy műszaki eredményt. Aki nem technokrata military buzi, és van egy kis klausztrofóbiája, az ne nagyon menjen el oda, mert nem fogja élvezni. Ki van rajta állítva egy csomó repülőgép a tetején, meg az egyik nagy hangárt is jól meg lehet nézni, meg van benne 4 fajta szimulátor is, de azokért csak 10-15 USD-t kell fizetni. és újabb sorban állás persze. Tehát egy nagy zöldre festett vasdarab, sok keskeny hellyel és veszélyesen meredek lépcsőkkel.
Guggenheim múzeum. Egy Frank Lloyd Wright nevű faszi tervezte, aki tuti nem volt 100-as.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Frank_Lloyd_Wright
A múzeum négy jól elkülöníthető részre osztható. A bejárati csarnok, a csigavonalban emelkedő kőrfolyosó ahol Wright EREDETI tervei, meg egy pár eredeti és később készített makett van kiállítva (Ez a legjobb), az egyes emeletekről nyíló különbféle gyűjtemények kiállító termei (kortárs és XX. század eleji és ART DECO) vannak. A negyedik rész természetesen a bisz-basz bolt. Nekem a tervek tetszettek a legjobban. A kiállított tervek hatan százaléka a nem megépített tervek, ezek olyan komolyak, hogy egy csomó Sci-Fi film innen vett ihletet a tutkó. De ez megvolt a Metropolitan múzemunál is, mert ott meg a Medivel (középkori)részlegben például ki van állítva egy lovagi sisak, de olyan 90%-os a hasonlóság a STAR WARS 1-ben a halálcsillag bolygólézer-vezérlőjében tevékenykedő alkalmazottak munkaruhájához rendszeresített HCSSZ-531/2 sisakkal. Ha nem emlékszel erre a sisakra, minek élsz ? :D
Sajnos ebben a múzeumban nem lehet fényképezni, csak a bejárati csarnokban.
Aztán voltunk fent az EMPIRE STATE BUILDING tetején, hajnali kettőkor, mert akkor is fel lehet menni (20USD) a 86. emelet. 35USD a 102., de oda szerintem nem érdemes felmenni. a 86. a híres kilátója az ESB-nek. A lift nagyon komoly. A következő képen számol 1-2-10-20-30-40-50-60-70-80-84-85-86. ÉS nem kell nyomkodni a gombokat, mert a bizti őrök infra távirányítóval vezérlik őket. Itt is van motozás, meg röntgen, meg detektoros kapu. Felmész és NYC szétcsap azonnal. Nem tudod merre indulj, mert mindenfele nagyon szép a kilátás. Szuper érzés. Mindenkép megéri felmenni.
És jöjjenek a képek.
A SLeep inn hotel és környéke. Kemény
A természettudományi múzeum.
A Metropolitan múzeum.
A Guggenheim múzeum
Az Intrepid Anyahajó
Az Olasz negyed
A Kínai negyed
A Brooklyn Bridge és környéke
A Wall Street és környéke
Farmers Market
Egy kis Central Park
Hajózni jó :D
És a végén egy csomó életkép NYC-ből :D
Mégis csak szétbontottam őket, mert úgy könnyebb kezelni.
A következő bejegyzés a hazaútról és az egyéb az úttal kapcsolatos érzéseimről szól majd.
Na Peace.
Szóval hol is kezdjem. Talán ott, hogy ebben a városban gyakorlatilag minden olyan 20 USD-be kerül. De tényleg. Olyan 18-22 körüli szórással lehet számolni. A belépő jegyek, egy normálisabb ebéd, egy póló, egy kicsit komolyabb ajándék, egy mozijegy. Aztán meg az, hogy a Central Park kivételével, meg a HOUSTON st. alatti downtown terület kivételével NYC olyan egyszerű, mint a 100as szög. Van nekik 11 sugárútjuk (Avenue), meg a Houston st. felett kezdődő számozott utcák. Szépen vonalzóval megtervezve. Két utca és két Av. közötti területet neveznek blokk-nak. Az arányok úgy oszlanak meg, hogy az utcák közötti átlagos távolság olyan 50-70 méter, míg két Av. között olyan 300-400 méter lehet. Aztán van neki egy olyan útjuk, ami valami oknál fogva átlósan megy végig a városon. Na, ez a Broadway. Miután ezt megcsinálták, rájöttek, hogy mégis lenne valami értelme annak, hogy az egyes utcáknak nem is, de az AV-nek adjanak neveket, Persze nem mindnek, mert akkor már megint túltervezett lenne. Szóval vicces. Viszont így jött létre az egyik leghíresebb pont a városban, ami a 42th. utca és a Broadway kereszteződése. Ez a Time Sqare. Itt mindig nagyon sok a turista, emiatt sok a rendőr, és nagyon sok a látnivaló. Ezen a ponton a Broadway a 8th. Av és a 7th. Av. között jár. Mi meg a 6th. és a 38th. sarkán laktunk :D Ezt a Broadway-t úgy képzeljétek el, hogy Manhattan észak-nyugati pontján indul el, és a dél keleti csücske felé tart. Tehát van olyan pontja, amikor keresztezi a, 9th. majd a 8th., 7th., 6th. és így tovább, sugárutakat. A Central Park, ehhez képest teljesen más. Egy teljesen mesterséges park, ami az 59th. utca, az 5th. Av. a 125th. utca és a 7th. Av között lévő terület. Nagyon sokan szeretik, emiatt sokan is járnak ide pihenni, futni, kerékpározni, kikapcsolódni. Található benn strand, egy csomó kicsi „Baseball” pálya, strandröplabda pálya rendesen homokkal, ahogy az kell. Van neki saját biztonsági szolgálata is. Nagyon komoly. Három helyen át lehet hajtani a parkon, de azokat csak hétköznap lehet használni, mert a hétvégére mindig lezárják. Aztán vannak utak, ahol csak a gyalogosok közlekedhetnek, és a kerékpárosok valahogy ezt be is tartják. Mondjuk ebben segít az 500 USD bírság is, ha elkapnak :D . Tolni lehet a verdát ofkoz.
A Múzeumokról. Hát van egy rettenetesen idegesítő szokásuk nekik. Az, hogy minden múzeumi tárlatrész után át kell, hogy menjél egy csetresz bolton, ahol persze sok a turista és válogatnak a különböző marhaságok között. A másik ilyen zavaró dolog, hogy baromi hideg van. Ja és ha tehetitek, akkor CSAK hétköznap menjetek el a bármelyik múzeumba. Pontosabban három nap ajánlott kedd-szerda-csütörtök. Viszont ilyenkor meg vannak sikongató iskolás csoportok, de legalább oda lehet férni minden kiállított érdekességhez. Négy múzeumot látogattunk meg a három nap alatt. A Metropolitan múzeum, a Természettudományi Múzeumot, a Googenheim Múzeumot (persze tudom, hogy Guggenheim, csak lehet ilyen feliratú pólót venni :D), és az INTREPID anyahajó Múzeumot. Mind hihetetlen élmény volt. Volt olyan, hogy időszakos kiállítás, ez általában plusz 10-20 USD. és nem mindig van értelme, szóval óvatosan. Akkor érdemes figyelni mindig, hogy az információs táblákra mi van kiírva, mert a Metropolitan múzeumban például lehet fényképezni, a természettudományiban is lehet, de csak vaku nélkül :D . A Googenheim-ben viszont TILLÓS a kép készítése.
Aztán a városrészekről egy kicsit. Az Olasz negyed (Little Italy) határos a Kínai negyeddel (China Town). A kettőt a Canal st. választja el egymástól, és ez nekem nagyon tetszett. Balra minden olaszul van kiírva, jobbra tekintve meg minden kínaiul. És senki nem kap agylobot, hogy csak ezeken a nyelveken vannak megnevezve a dolgok. Persze nem mindenhol, és ha kéred, adnak angol étlapokat pl. vagy kerítenek valakit, aki TUD angolul. Erre szokták itt mondani, hogy egy életet leélhetsz úgy NYC-ben, hogy nem kell megtanulnod angolul, ha olasz, vagy kínai vagy :D. Amikor az olasz negyedben sétáltunk, az olyan volt, mintha egy közép-olaszországi kisvárosban lennék, és mindenhol, zöld-fehér-piros zászlók, meg utcadíszek. Aztán nagyon sok helyen, csak olasz beszédet hallottam, majd átmentünk a CANAL st.-n és hirtelen mindenki kínaivá vált :D és kínai táblák és kínai ételszag :) és nagyon sok kínai :D. Na itt jól beültünk egy kínai étterembe, ahol simán összeültetik az embereket, és jó finomat ettünk. Majd tovább séta délnek és Brooklyn Bridge következett és a környéke. A híd alatti terület nem valami szép. Kicsit csumpis, láttam egy csomó patkányt, lepukkant parkot, de amúgy nyugis volt. Nem erre szoktak a turisták felmenni a hídra. A híd maga nagyon rendben van látványilag. Nekem olyan odabasz érzésem volt vele kapcsolatban. Az alap vasszerkezete eléggé rozsdál, és nagyon sok autó közlekedik rajta, de maga a híd még így is csodaszép. Az meg pláne nagyon tetszik benne, hogy a híd közepén megy a gyalogos forgalom és kb két méterrel az autó sávok felett sétálsz. :D lehet belecsumpizni a nyitott tetejű autókba, úgy sem tudnak megfordulni :)
Ezek után séta tovább Ground ZERO és Wall street. A GZ már nem is ZERO, mert már húzzák felfele az új épületeket, és nem is olyan nagy, mint gondoltam. De érdekes lesz, ha készen lesz. Lesz benne emlékhely, meg múzeum is. A Wall st. Pedig olyan, mintha egy katonailag megszállt területre sétálna be az ember. Gépfegyveres rendőrök, komoly tankmegfogó behatási szabályozó mechanizmusok. Beton-terelők és akadályok, és esküszöm, hogy én hallani véltem a rengeteg számítógép ventilátorának halk zümmögését. Inkább csak olyan érzés féle volt. Aki dolgozik számítógépek és szerverek között, az lehet, hogy találkozott már ezzel az érzéssel, hogy még nem látod a gépeket, de érzed, hogy a közelben nagyon sok gép dolgozik. Mikor ezzel is végeztünk go haza. Este kimentünk a Broadway-ra, mert az mindig jó, és lehet nézelődni, meg bámulni a tömeget.
Csináltunk olyat is, hogy életemben először jól sorba álltunk egy étterem miatt. Ez a SOHO-ban volt, és egy Japán étterem volt a soron. Itt is minden japánul volt kiírva, csak japán söröket és borokat és csak japán kaját lehetett kérni, és ez volt az első olyan hely az egész USA-bn, ahol csak AMEX kártyát fogadtak el. Biztos van máshol is ilyen, csak nem találkoztunk vele. Amúgy ez a SOHO vicces kis hely. Bazi sok étterem, ahol sok a fiatal, csak három és négyszintes színesre festett házak és hangulat jellemzi. Láttam itt olyan sörözőt, ami igazából egy HARLEY motor szakbolt, csak este kicsit kocsma is. Eléggé hasonlított a Nagymező utcára hangulatilag, de hát azt most majd úgy is jól tönkreteszik, szóval gyorsan járjatok oda jó sokat, amíg lehet.
Az Intrepid anyahajóról nem sok mondani való van. Talán az hogy 20USD a beugró és katonákkal van tele, és megnézhetsz egy naaaaagy műszaki eredményt. Aki nem technokrata military buzi, és van egy kis klausztrofóbiája, az ne nagyon menjen el oda, mert nem fogja élvezni. Ki van rajta állítva egy csomó repülőgép a tetején, meg az egyik nagy hangárt is jól meg lehet nézni, meg van benne 4 fajta szimulátor is, de azokért csak 10-15 USD-t kell fizetni. és újabb sorban állás persze. Tehát egy nagy zöldre festett vasdarab, sok keskeny hellyel és veszélyesen meredek lépcsőkkel.
Guggenheim múzeum. Egy Frank Lloyd Wright nevű faszi tervezte, aki tuti nem volt 100-as.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Frank_Lloyd_Wright
A múzeum négy jól elkülöníthető részre osztható. A bejárati csarnok, a csigavonalban emelkedő kőrfolyosó ahol Wright EREDETI tervei, meg egy pár eredeti és később készített makett van kiállítva (Ez a legjobb), az egyes emeletekről nyíló különbféle gyűjtemények kiállító termei (kortárs és XX. század eleji és ART DECO) vannak. A negyedik rész természetesen a bisz-basz bolt. Nekem a tervek tetszettek a legjobban. A kiállított tervek hatan százaléka a nem megépített tervek, ezek olyan komolyak, hogy egy csomó Sci-Fi film innen vett ihletet a tutkó. De ez megvolt a Metropolitan múzemunál is, mert ott meg a Medivel (középkori)részlegben például ki van állítva egy lovagi sisak, de olyan 90%-os a hasonlóság a STAR WARS 1-ben a halálcsillag bolygólézer-vezérlőjében tevékenykedő alkalmazottak munkaruhájához rendszeresített HCSSZ-531/2 sisakkal. Ha nem emlékszel erre a sisakra, minek élsz ? :D
Sajnos ebben a múzeumban nem lehet fényképezni, csak a bejárati csarnokban.
Aztán voltunk fent az EMPIRE STATE BUILDING tetején, hajnali kettőkor, mert akkor is fel lehet menni (20USD) a 86. emelet. 35USD a 102., de oda szerintem nem érdemes felmenni. a 86. a híres kilátója az ESB-nek. A lift nagyon komoly. A következő képen számol 1-2-10-20-30-40-50-60-70-80-84-85-86. ÉS nem kell nyomkodni a gombokat, mert a bizti őrök infra távirányítóval vezérlik őket. Itt is van motozás, meg röntgen, meg detektoros kapu. Felmész és NYC szétcsap azonnal. Nem tudod merre indulj, mert mindenfele nagyon szép a kilátás. Szuper érzés. Mindenkép megéri felmenni.
És jöjjenek a képek.
A SLeep inn hotel és környéke. Kemény
A természettudományi múzeum.
A Metropolitan múzeum.
A Guggenheim múzeum
Az Intrepid Anyahajó
Az Olasz negyed
A Kínai negyed
A Brooklyn Bridge és környéke
A Wall Street és környéke
Farmers Market
Egy kis Central Park
Hajózni jó :D
És a végén egy csomó életkép NYC-ből :D
Mégis csak szétbontottam őket, mert úgy könnyebb kezelni.
A következő bejegyzés a hazaútról és az egyéb az úttal kapcsolatos érzéseimről szól majd.
Na Peace.
2009. július 13., hétfő
A képek New York-ról.
Gyors leszek, mert itten hajnali 3 van és már kezdek fáradt lenni :)
Feltoltam az összes eddigi képet :D
Sajnos úgy döntöttem, hogy a New York-i képek egyben lesznek tárolva, ami nektek nem olyan jó, mert jó sok már most is :)
Holnap Guggenheim múzeum, Meg a Hajót is megnézzük a kikötőben, meg Még valami Múzeum lesz terítéken, aztán este kimegyünk a Magyar kerékpáros arcokhoz sörözni, meg dumálni.
ÉS akkor a képek:
Repülés New York-ba
Éééééés:
A Teljes New York sorozat eddig
Feltoltam az összes eddigi képet :D
Sajnos úgy döntöttem, hogy a New York-i képek egyben lesznek tárolva, ami nektek nem olyan jó, mert jó sok már most is :)
Holnap Guggenheim múzeum, Meg a Hajót is megnézzük a kikötőben, meg Még valami Múzeum lesz terítéken, aztán este kimegyünk a Magyar kerékpáros arcokhoz sörözni, meg dumálni.
ÉS akkor a képek:
Repülés New York-ba
Éééééés:
A Teljes New York sorozat eddig
New York szombat és vasárnap
Reggel 5 kor keltünk és 50:30 indultunk ki a reptérre. + csomag ráfizetés (2x15 USD), jegyek kinyomtatása az automatáknál. Röntgen, cipő le, motozás, cipő fel. Repülő, Bazi hideg, mert pont a légkondi mellett ülünk. pokróc, 6USD egy film, amit 10” nézhetsz meg. Szóval szunya. Leszállás Nyew York-ban. Hideg van, fúj a szél, és nem süt a nap. Kb ez röviden a nap első 10 órája, meg az, hogy most már három órával közelebb vagyok otthonhoz időzónailag, szóval csak +6 óra az eltérés :)
Oké, elsőnek a szerintem hasznos tanácsok. Mindenképpen vegyél olyan bérletet, ami arra az időre elég, amíg New York-ban vagy. a 7 napos full bérlet, ami minden metróra, megkötés nélkül, és minden buszra is jó megkötés nélkül, na ez komoly 27 USD. A 30napos ugyanilyen 47 USD. A második. Próbálj olyan szállást találni, ami Manhattan-ben van, mert az utazás nagyon sok időt el tud venni. A harmadik. Készülj fel, hogy nagyon sokat fogsz sétálni, még akkor is, ha tömegközlekedéssel utazol, amit csak lehet. Első szálláshelyünket az árak és a szolgáltatások határozták meg. Így találtunk rá a SLEEP INN nevű létesítményre, ami egy szobát ad, reggelivel, free wifi-s Internettel, saját fürdő és WC, 27” plazma tv. Ezt komoly 90 USD-ért. Összesen lett volna 525 USD a hat napra. Kint volt Brooklyn-ban a 49th utcában. Hát ez konkrétan a spanyol negyed legközepe, és még egy autópálya alatt is át kellett sétálni, miközben a metrótól 7 perc volt gyalog az út. Utána a metró a Manhattan 42th utca és a Broadway sarkáig 1óra 10 perc. Ezen annyira felhúztuk magunkat, hogy másik szálloda után néztünk. Így találtunk rá az AMERICANA INN nevű helyre, nincs Internet (persze van ingyenes WiFi, mert ügyes vagyok), két ágyas ez is, csak egy 15” LCD TV van, és közös fürdőhelységek az emeleten. Ezt 95 USD ér kaptuk meg naponta, ami adókkal együtt kijött 450USD-re. Ja, és a hely Manhattan West 38th Street és a 6Av. sarkán van. Ez azt jelenti, hogy a Broadway, kb 3 perc séta, és az Empire State Building is olyan 10 perc séta :) . Ha nem bírod a tömeget, nem szeretsz metrózni, nem tudod elviselni a másságot MINDEN téren, akkor ne gyere ide, mert e nélkül a tolerancia nélkül nem lehet NY-ot élvezni igazán. Hatalmasok a méretek, iszonyat mennyiségű ember. A metróban Rettenetes a meleg, és még több ember. A metróvezetők folyamatosan beszélnek, és gyakorlatilag érthetetlen, amit mondanak. Az utakon rengeteg a Yello Cab.
Este kilenc után értünk be New York (továbbiakban: NY) képzeletbeli fő csomópontjára, vagy inkább az egyik fő látványosságához, ami a West 42th (Time Square), és a Broadway sarka. ÉS innen igazából nem tudok többet mondani nektek, csak ezt: Őrüljmeg-Ájjujjel-Hajjálmeg. Nem is Írok erről többet, inkább feltöltöm valahogy a képeket és akkor, remélem, átjön majd nektek az, amit NY ad nekem. Bent voltunk este 11ig. Utána hazamentünk még a SLEEP INN-be. Közben eleredt az eső.
Ma, azaz vasárnap átjöttünk az AMERICANA INN-be. Újabb becsekkolás következett, majd irány a Central Park. Fel metróval a 81th utcáig, onnan be, és leesett az állam. A park nagyjából kétszer akkora, mint a Margit Sziget. Ezt onnan tudom, hogy béreltünk két kerékpárt a Magyar kerékpárkölcsönző srácoktól, és körbekerékpároztuk a parkot, hát ők mondták, hogy kb 10-11 km körbekerékpározni a parkot. És nem ám csak egyenesen, meg jobbra-balra, hanem komoly emelkedőket és ugye lejtőket is építettek az útba, szóval elég komoly kis túra kőrbe tolni a parkot. Aztán lesétáltunk a folyópartra, de a rossz irányba :D Szóval felültünk egy buszra és átvitt minket a másik oldalra, Ez a 72th. utca magasságában volt. Itt a Hudson folyó partján lesétáltunk a 26th. utcáig. Onnan be a Madison Square Garden-be, ami alatt van egy hatalmas vonat állomás !!! Én ezt nem is tudtam :D. Onnan meg haza gyalogoltunk. Most kicsi pihi, aztán megyünk vissza az utcára, mert megint este van és becsoki a hely. Holnap múzeumok, meg azután is múzeumok lesznek napirenden. Na hello :)
A nap zenéje természetesen Frank Sinatra: New York-New York :D
A nap képe, meg mind.
Szálloda 1:
SLEEP INN
Sálloda 2:
AMERICANA INN
A képeket később töltöm fel
Oké, elsőnek a szerintem hasznos tanácsok. Mindenképpen vegyél olyan bérletet, ami arra az időre elég, amíg New York-ban vagy. a 7 napos full bérlet, ami minden metróra, megkötés nélkül, és minden buszra is jó megkötés nélkül, na ez komoly 27 USD. A 30napos ugyanilyen 47 USD. A második. Próbálj olyan szállást találni, ami Manhattan-ben van, mert az utazás nagyon sok időt el tud venni. A harmadik. Készülj fel, hogy nagyon sokat fogsz sétálni, még akkor is, ha tömegközlekedéssel utazol, amit csak lehet. Első szálláshelyünket az árak és a szolgáltatások határozták meg. Így találtunk rá a SLEEP INN nevű létesítményre, ami egy szobát ad, reggelivel, free wifi-s Internettel, saját fürdő és WC, 27” plazma tv. Ezt komoly 90 USD-ért. Összesen lett volna 525 USD a hat napra. Kint volt Brooklyn-ban a 49th utcában. Hát ez konkrétan a spanyol negyed legközepe, és még egy autópálya alatt is át kellett sétálni, miközben a metrótól 7 perc volt gyalog az út. Utána a metró a Manhattan 42th utca és a Broadway sarkáig 1óra 10 perc. Ezen annyira felhúztuk magunkat, hogy másik szálloda után néztünk. Így találtunk rá az AMERICANA INN nevű helyre, nincs Internet (persze van ingyenes WiFi, mert ügyes vagyok), két ágyas ez is, csak egy 15” LCD TV van, és közös fürdőhelységek az emeleten. Ezt 95 USD ér kaptuk meg naponta, ami adókkal együtt kijött 450USD-re. Ja, és a hely Manhattan West 38th Street és a 6Av. sarkán van. Ez azt jelenti, hogy a Broadway, kb 3 perc séta, és az Empire State Building is olyan 10 perc séta :) . Ha nem bírod a tömeget, nem szeretsz metrózni, nem tudod elviselni a másságot MINDEN téren, akkor ne gyere ide, mert e nélkül a tolerancia nélkül nem lehet NY-ot élvezni igazán. Hatalmasok a méretek, iszonyat mennyiségű ember. A metróban Rettenetes a meleg, és még több ember. A metróvezetők folyamatosan beszélnek, és gyakorlatilag érthetetlen, amit mondanak. Az utakon rengeteg a Yello Cab.
Este kilenc után értünk be New York (továbbiakban: NY) képzeletbeli fő csomópontjára, vagy inkább az egyik fő látványosságához, ami a West 42th (Time Square), és a Broadway sarka. ÉS innen igazából nem tudok többet mondani nektek, csak ezt: Őrüljmeg-Ájjujjel-Hajjálmeg. Nem is Írok erről többet, inkább feltöltöm valahogy a képeket és akkor, remélem, átjön majd nektek az, amit NY ad nekem. Bent voltunk este 11ig. Utána hazamentünk még a SLEEP INN-be. Közben eleredt az eső.
Ma, azaz vasárnap átjöttünk az AMERICANA INN-be. Újabb becsekkolás következett, majd irány a Central Park. Fel metróval a 81th utcáig, onnan be, és leesett az állam. A park nagyjából kétszer akkora, mint a Margit Sziget. Ezt onnan tudom, hogy béreltünk két kerékpárt a Magyar kerékpárkölcsönző srácoktól, és körbekerékpároztuk a parkot, hát ők mondták, hogy kb 10-11 km körbekerékpározni a parkot. És nem ám csak egyenesen, meg jobbra-balra, hanem komoly emelkedőket és ugye lejtőket is építettek az útba, szóval elég komoly kis túra kőrbe tolni a parkot. Aztán lesétáltunk a folyópartra, de a rossz irányba :D Szóval felültünk egy buszra és átvitt minket a másik oldalra, Ez a 72th. utca magasságában volt. Itt a Hudson folyó partján lesétáltunk a 26th. utcáig. Onnan be a Madison Square Garden-be, ami alatt van egy hatalmas vonat állomás !!! Én ezt nem is tudtam :D. Onnan meg haza gyalogoltunk. Most kicsi pihi, aztán megyünk vissza az utcára, mert megint este van és becsoki a hely. Holnap múzeumok, meg azután is múzeumok lesznek napirenden. Na hello :)
A nap zenéje természetesen Frank Sinatra: New York-New York :D
A nap képe, meg mind.
Szálloda 1:
SLEEP INN
Sálloda 2:
AMERICANA INN
A képeket később töltöm fel
2009. július 11., szombat
07.10 péntek
Kezdek kicsit elfáradni. Nem nagyon van kedvem menni sehova, de olyan sok mindent meg lehetne itt még megnézni. Na mind1. Azért ma csak elmentünk a Venice Beach-re. Igazából nem is csináltunk semmi mást. Meg visszavittük a Charger-t az Enterprise kölcsönzőnek, és utána a Luliék 97’es Mercedesével mentünk le a partra. Adrián vezetett, amitől rájöttem, hogy idegbeteg leszek kb 5 perc alatt, mert nem akarja megérteni, hogy itt Amerikai módon kell vezetni és nem fogja egész Amerika megtanulni az ő kedvéért a jobbra tartást, meg a gyorsabb elengedését. Szóval ő idegesen, kapkodva, és átkozódva vezet, amitől nekem sincs olyan jó kedvem :D , de hát ez van. Tényleg elég idegesítőek tudnak lenni ám az utakon. És ráadásul péntek van, és mindenki megy valahová nyaralni, és igazi dugó, és az autópályán töltöttünk oda vissza kb 3 órát a mai napból, de szerintem megérte, ha nem idegeskedett volna annyit, még vicces is lehetett volna az autózás. Na de a Venice Beach. Ez az a hely, amit minden normálisabb LA-ben játszódó filmben a tengerparti jeleneteket forgatják. Ha valakinek eszébe jut a tengerparton gőrkorizó (esetleg kőrkorizó) lányok, meg a valamilyen lejátszóval futó lányok, a mindenféle butik, és a furcsábbnál furcsább emberek, akkor az a Venice Beach. Olyan sokkot kaptam, hogy vettem is két indiános pólót :) . Képzeljétek el, valami orvosi törvényi kiskapu miatt, orvosi célra lehet füvet szívni. Persze csak kijelölt épületekben, és szerintem nem is tiszta marihuána, de én mondjuk nem értek hozzá, mert nem élek vele. De volt vagy tíz épület. Aztán a mindenféle árusok. Erről csináltam egy csomó képek, meg van jó kis kerékpár kölcsönző. Itt már nem divat a BMX és a Mountain Bike. Csak elvétve láttam belőlük. Viszont a drót szamarak népes táborát három jól elkülöníthető csoport alkotja. Egy, a legkisebbek, a nagyon drága verseny gépek. Tépnek vele, mint az állat. "Share the Road Baby" :D. A második a sorban a Chopper bike. Mintha egy Chopper motor lenne, csak kerékpár. Nagyon komoly a cucc. ÉS most jön a meglepetés. A Legtöbb kerékli-bicikpár az nem más, mint az újra elővett gyönyörűen ívelt 60-as 70es évek kerékpárjai. Mindenféle színben, és kosárral. Olyan kereket vannak rajta, hogy az hihetetlen, de ebben mondjuk a chopper bike viszi a pálmát. Aztán vannak Rapper-ek, akik árulják a saját albumukat, és ott meg is hallgathatod, és még dedikálják is, ha kifizeted :D
Aztán rengeteg tenyérjós, kártyavető, és performancia. Itt találkoztam az USA-ba érkezésem óta a harmadi Jack Sparrow-val :) Egészen jól csinálta a srác, csak még nem volt elég barna. Aztán voltak kéregetők, és az egész egy olyan fura, de aranyos zsibvásárra emlékeztetett, mintha a Három Tigrist (gyk. Józsefvárosi piac), meg a Pecsát, meg a Váci utcát, meg a Balatoni Arany Partot keresztezné az ember. Itt jól végigsétáltunk, majd kidöglöttünk a partra egy órát napozni, majd jól bementem az Óceánokba, és még mindig elképesztő hideg, szóval bokánál megálltam. Majd ismét kocsi, ismét dugó, és hazajöttünk. Ez volt este hatkor. Most háromnegyed tíz, és mindjárt utolérem magam a történetben.
Jaj majdnem elfelejtettem. Hát itt vagyunk a Mexikó határától két órára, és a H1N1 nem irtotta ki a várost egyátalán. Mindenki lexarja, nem foglalkoznak vele. Nem láttam sehol egy embert, akin mondjuk szájvédő, vagy bármi egyéb védelmi felszerelés lett volna. Nem voltak bezárva épületek emiatt. ÉS még meg is kérdeztem a szállásadónkat Luli-t, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Ő is mesélte, hogy semmi. Akik itt élnek, mind azt gondolják, hogy fel van fújva ez az egész marhaság.
A Venice Beach
Holnap reggel ötkor kelünk, és megyünk NEW YORK :D . Újabb hat óra repülés...
A Brooklyn-ban találtunk és foglaltunk szállást. Öt napra, két embernek, egy szoba, két külön ággyal, saját fürdő, reggeli, free Wifi. 440USD+Adók. Kb 520 a vége, és 30 perc metróval a Manhattan Downtown, a metrómegálló meg állítólag 600 méter a szállodától. Na az lesz még a fincsi muri!!!! Nincs semmi megtervezve, de van könyvünk :DDDDDDDDDDDDDD
Ééééés Végre ott tartok a történetben, hogy itt ülök a gép előtt és írom, hogy itt ülök a gép előtt és írom, és ......ÁÁÁÁ....időviharba kerültem :D
Aztán rengeteg tenyérjós, kártyavető, és performancia. Itt találkoztam az USA-ba érkezésem óta a harmadi Jack Sparrow-val :) Egészen jól csinálta a srác, csak még nem volt elég barna. Aztán voltak kéregetők, és az egész egy olyan fura, de aranyos zsibvásárra emlékeztetett, mintha a Három Tigrist (gyk. Józsefvárosi piac), meg a Pecsát, meg a Váci utcát, meg a Balatoni Arany Partot keresztezné az ember. Itt jól végigsétáltunk, majd kidöglöttünk a partra egy órát napozni, majd jól bementem az Óceánokba, és még mindig elképesztő hideg, szóval bokánál megálltam. Majd ismét kocsi, ismét dugó, és hazajöttünk. Ez volt este hatkor. Most háromnegyed tíz, és mindjárt utolérem magam a történetben.
Jaj majdnem elfelejtettem. Hát itt vagyunk a Mexikó határától két órára, és a H1N1 nem irtotta ki a várost egyátalán. Mindenki lexarja, nem foglalkoznak vele. Nem láttam sehol egy embert, akin mondjuk szájvédő, vagy bármi egyéb védelmi felszerelés lett volna. Nem voltak bezárva épületek emiatt. ÉS még meg is kérdeztem a szállásadónkat Luli-t, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Ő is mesélte, hogy semmi. Akik itt élnek, mind azt gondolják, hogy fel van fújva ez az egész marhaság.
A Venice Beach
Holnap reggel ötkor kelünk, és megyünk NEW YORK :D . Újabb hat óra repülés...
A Brooklyn-ban találtunk és foglaltunk szállást. Öt napra, két embernek, egy szoba, két külön ággyal, saját fürdő, reggeli, free Wifi. 440USD+Adók. Kb 520 a vége, és 30 perc metróval a Manhattan Downtown, a metrómegálló meg állítólag 600 méter a szállodától. Na az lesz még a fincsi muri!!!! Nincs semmi megtervezve, de van könyvünk :DDDDDDDDDDDDDD
Ééééés Végre ott tartok a történetben, hogy itt ülök a gép előtt és írom, hogy itt ülök a gép előtt és írom, és ......ÁÁÁÁ....időviharba kerültem :D
07.09 csütörtök
Szóval ott tartunk, hogy már csütörtök reggel van és vissza kellene menni Los Angeles. Hát hajrá. Újra kijelentkeztünk a szállodából és kocsiba be. Ma kitaláltam hogy újra szuper amerikai leszek...nem is...szuper turista és újabb amerikai marhaságokat fogok kipróbálni. Egyből belepúztam a nullás lisztbe, mert rögtön négy dolgot is beteszteltem, nehogy egyenként tegyenek kárt a gyomromban, mert akkor tovább szenvednék. Mint a jó öreg O-JANX szeszből ;) nem kóstolgatjuk. Az első versenyző a „JACK IN THE BOX” gyorsétterem. Mint a Meki, csak ezt itt sokkal jobban szeretik. Valószínűleg azért, mert van nekik reggelijük 2USD-ért, meg Tortilla, és Fajitas, és még van "free refill". Itt ettem egy középszar hamburgert, ami nem volt nagy kihívás, DE ITTAM két olyan italt, ami háát húbazmeg. Az első a Dr PEPPER. Kb. a fahéjas kóla, még több cukorral. Megvan mindenkinek? Akkor utána képzeljétek a következő italt, aminek a nevére sem emléxem, mert jótékony homály fedi a múltam ezen sötét részét az agyam jóvoltából, védekezésként. Valamilyen "barel beer", és zöld a címkéje. EZ pedig konkrétan fahéjas szénsavas ital. HHHHHAAAAAAAAARRRRGGGHHHH. Kiöntöttem mind, és maradt a jól bevált citrom és víz. ÉS ez még nem volt elég nekem, mert a benzinkútnál, ami JITB mellett volt, vettem BEEF JERKEY-t. Hát ettől minden értelmes európainak kihullik a haja. Merthogy kérem itten arról van szó, hogy ez olyan 1mm vékonyra vágott, majd bepácolt, majd kicsit megsütött, megfüstölt, és a végén kiszárított MARHAHÚS szeletek. Igen azok, nem kammerkodom, és ebből van előre csomagolt, és kimért változatban. És ami a legrosszabb, hogy nekem ízlett :D Kimondottan élveztem az ízét, az állagát, azt, hogy tépni kell foggal. Mint az őskorban…persze buta egamage, hát ki csinált volna ilyet akkor, de valami ősi állati feelingje van neki, no. Olyan 4 órán át elnyammogtam vele. Viszont borzalmas látvány, és csajozni valószínűleg nem nagyon lehet vele :D
Délután háromra értünk vissza LA és este hétig nem nagyon tudtuk, hogy mit csináljunk, mert fel szerettünk volna menni a GRIFFITH Obszervatóriumhoz, de kigyulladt a GRIFFITH park erdeje és lezárták. Erre kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk a belvárosba megnézzük a Japán negyedet, a kínai negyedet, meg a városházát, meg az állomást, majd vissza a Hollywood Blv.-re és a Kodak Theatre mellet lévő híres CHINESE moziba megnézzük a Transformers2-t. Nem azt játszották. :( Ezért mégis csak elmentünk a parkba, és kiderült, hogy nincs is lezárva, csak a fele, mert van ott egy különleges koncert. Azért mi fel tudtunk menni, és csodaszép volt. Igazából ez az első olyan hely, ahova biztos vissza fogok jönni, de akkor már a szerelmemmel, mert az egy olyan hely. A Gellérthegyről a pesti látkép is nagyon szép, de ez elképesztő, ahogy ez a hatalmas város ott van előtted, mintha direkt így tervezték volna akkor az egész várost a hegyek lábához, és ezt a kilátót. Szóval kicsit elcsomporodtam, de majd lesz ez még másképp is ;)
Utána még megnéztük a Rodeo Drive-ot és mentünk haza.
Hát így megy ez. a Világ egyik legismertebb, és talán a legdrágább boltjait tartalmazó utca, és kivégeztem egy sorral :), De már kicsit tele vagyok az élményekkel, és holnap meg megyünk a VENICE BEACH-re. Szóval szép a Rodeo Drive és környéke, meg a Beverly Hills, de már sötét is volt és fáradt is voltam, asszem nem is nagyon csináltam róla képet.
Nap zenéje? Hát mára nem nagyon akadt, mert nem volt semmi olyan, talány annyi, hogy a végén az autóba mindig country-t hallgattunk. Mintha benne lenne a sivatagban, hogy azt kell hallgatni, de jó volt.
Egy este LA-ben
Délután háromra értünk vissza LA és este hétig nem nagyon tudtuk, hogy mit csináljunk, mert fel szerettünk volna menni a GRIFFITH Obszervatóriumhoz, de kigyulladt a GRIFFITH park erdeje és lezárták. Erre kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk a belvárosba megnézzük a Japán negyedet, a kínai negyedet, meg a városházát, meg az állomást, majd vissza a Hollywood Blv.-re és a Kodak Theatre mellet lévő híres CHINESE moziba megnézzük a Transformers2-t. Nem azt játszották. :( Ezért mégis csak elmentünk a parkba, és kiderült, hogy nincs is lezárva, csak a fele, mert van ott egy különleges koncert. Azért mi fel tudtunk menni, és csodaszép volt. Igazából ez az első olyan hely, ahova biztos vissza fogok jönni, de akkor már a szerelmemmel, mert az egy olyan hely. A Gellérthegyről a pesti látkép is nagyon szép, de ez elképesztő, ahogy ez a hatalmas város ott van előtted, mintha direkt így tervezték volna akkor az egész várost a hegyek lábához, és ezt a kilátót. Szóval kicsit elcsomporodtam, de majd lesz ez még másképp is ;)
Utána még megnéztük a Rodeo Drive-ot és mentünk haza.
Hát így megy ez. a Világ egyik legismertebb, és talán a legdrágább boltjait tartalmazó utca, és kivégeztem egy sorral :), De már kicsit tele vagyok az élményekkel, és holnap meg megyünk a VENICE BEACH-re. Szóval szép a Rodeo Drive és környéke, meg a Beverly Hills, de már sötét is volt és fáradt is voltam, asszem nem is nagyon csináltam róla képet.
Nap zenéje? Hát mára nem nagyon akadt, mert nem volt semmi olyan, talány annyi, hogy a végén az autóba mindig country-t hallgattunk. Mintha benne lenne a sivatagban, hogy azt kell hallgatni, de jó volt.
Egy este LA-ben
Hamu a fejemre. Itt vannak a képek.
Úristen. Bocsánatot kérek, de csak most vettem észre, hogy kedd óta nem töltöttem fel képeket. Tényleg bocsi. Viszont akkor most azzal kezdem és akkor a sztorit, meg megírom utána :)
Az első a sorban (Mivel időrendben haladok :D) Az UNIVERSAL STUDIO képei:
UNIVERSAL STUDIO
A következő a Hollywood Boulevard
HOLLY WOOD BOULEVARD
Ezek után jöjjenek azok a képek, amik Los Angeles és Las Vegas között készültek oda-vissza. MICKEY ebben van benne „A TARTÁLY” :DDDDDDD, ja meg a kedvenc utamnak a neve és a világ legnagyobb hőmérője :D
Úton LA és LV között valahol
Ezek után már csak Las Vegas jöhet, hiszen oda utaztunk :) Ezek már a nappali és az esti képeket is tartalmazzák. Gondoltam így könnyebb lesz a képeket feldolgoznom.
LAS VEGAS
És akkor jöhet a Hoover Gát és az új híd :D
HOOVER GÁT és környéke
Nesze, itt van nektek a Grand Canyon a Guano Point-nál, és az Eagle Point-nál, meg egy kicsi a Skywalk-ból :D . Tehát a Grand Canyon WEST RIM.
GRAND CANYON WEST RIM
Még két nappal és két adag képpel tartozom nektek. Ezt is gyorsan megcsinálom :)
Addig is nézegessetek képeket és írjatok jó sokat nekem, mert hiányoztok már nagyon :)
Az első a sorban (Mivel időrendben haladok :D) Az UNIVERSAL STUDIO képei:
UNIVERSAL STUDIO
A következő a Hollywood Boulevard
HOLLY WOOD BOULEVARD
Ezek után jöjjenek azok a képek, amik Los Angeles és Las Vegas között készültek oda-vissza. MICKEY ebben van benne „A TARTÁLY” :DDDDDDD, ja meg a kedvenc utamnak a neve és a világ legnagyobb hőmérője :D
Úton LA és LV között valahol
Ezek után már csak Las Vegas jöhet, hiszen oda utaztunk :) Ezek már a nappali és az esti képeket is tartalmazzák. Gondoltam így könnyebb lesz a képeket feldolgoznom.
LAS VEGAS
És akkor jöhet a Hoover Gát és az új híd :D
HOOVER GÁT és környéke
Nesze, itt van nektek a Grand Canyon a Guano Point-nál, és az Eagle Point-nál, meg egy kicsi a Skywalk-ból :D . Tehát a Grand Canyon WEST RIM.
GRAND CANYON WEST RIM
Még két nappal és két adag képpel tartozom nektek. Ezt is gyorsan megcsinálom :)
Addig is nézegessetek képeket és írjatok jó sokat nekem, mert hiányoztok már nagyon :)
2009. július 9., csütörtök
07.08 szerda.
Egy bagzó macska keltett reggel és könyörgött a receptért, hogy neki is olyan szeme legyen, mint ami nekem van. A hozzávalók, a száraz sivatagi szél, és a fossá klórozott medence vize, meg a jégre hűtött szobákban keresendőek. Ha a bagzás miatt lenne ilyen a szemem, jobban örülnék neki, de hát nem bagzok. Ez van. Előre közlöm veletek, hogy megint Las Vegasban vagyok, és megint a Stratosphere-ben. Ha ide kijutsz, innen szabadulni nem lehet. HELP :D . Visszatérve a nap elejére, kilencre kértünk ébresztést, és gyorsan lementünk a medencéhez. Itt voltunk olyan 10ig, aminek, majd később lesz fontossága. Mivel már azt terveztük, hogy elmegyünk a Grand Canyon-hoz, jól összepakoltunk, és kijelentkeztünk a szállodából, de előtte még mindenképpen fel akartam menni a toronyba a BIG SHOT-ra, mert azt nem lehet kihagyni :D Ha meg kijelentkezel, sokkal többe kerül. Viszont elég macerás a feljutás, és ott sem teljesen értelmes a jelölés, és az eladó lent a földszinten meg nem adott nekem jegyet a Big Shot-ra, csak arra, hogy felmehessek :( . Szóval go le, néni kérem tessék adni egy jegyet a kilövőbe, mert vár a gép, majd go vissza fel. Hogy én egy mekkora állat vagyok. Ez a BIG SHOT az életem egyik legmeghatározóbb élménye eddig, amit ilyen szórakoztató eszköz tudott okozni. Gyakorlatilag azt éreztem, hogy a levegőbe lőnek, és még igazából, ordítani sem volt időm, máris a tetején voltam. De ott várt a meglepetés, mert ez a szemét olyan 10-12 méter magasba lő ki, majd onnan esel vissza egy 7-9 métert, nem tudom, de azt kb. szabad esésben. Na attól becsokiztam. És közben előtted van a Las Vegas Blv. és süt a nap és fúj a bazi meleg szél, és vigyorogtam, mint egy idióta. Annyira meglepődtem, hogy amikor megnéztem a rólam készült képeket, alig ismertem magamra. Egy a gyorsulástól eltorzult fejű borostás fickó. Eddig sem voltam egy Adonisz, de ezzel a képpel a Quasimodo Remake-re simán jelentkezhetnék. Na mind1 a kép maradt a hotelnél :). Mire leértem, már 11 óra 5 perc volt és 11ig el kellett volna hagyni a szobát. Az Adrián láthatóan nagyon bosszús, de majd csak elmondja mi bántja, ha fontos. Go le kijelentkezés, majd KV a Starbucksban, és a kocsiban pedig elkezdtük az ittlétünk első veszekedését. Komolya, mint a házasok :D. A történet lényege az volt, hogy én eltűntem a toronyba, és nem beszéltük meg mikorra érek vissza, ő meg a szobában vár, mert enni is elmehetett volna. ÉS hogy mindig én vezetek, és akaratos vagyok. Ekkor én is rákezdtem, hogy ez nem igaz, mert megkérdeztem tőle, hogy akar e vezetni, erre ő az mondta, hogy nem. Ezt kb. háromszor, vagy négyszer kérdeztem meg, és amikor az itteni ismerőseinkkel beszélgetett, az jött le, hogy nem akar vezetni, mert otthon is kb havi két-három alkalommal jár el más európai országban, viszont ezt a nincs kedvem vezetni olyan viccnek szánta, én meg nem vettem annak. Gondoltam nem érdekli, de kiderült, hogy igen. Szóval ilyen komoly dolgokról volt szó, de ez már kellett. A lényeg, hogy cseréltünk és egész nap ő vezetett. Nekem ezzel sincs semmi bajom, csak ez is inkább a kommunikáció megakadásáról szólt, és nem a problémáról, ami ló fütty. A lényeg, hogy elindultunk a HOOVER GÁT-hoz, amiről azt gondoltuk, hogy naggggyon messze van Las Vegastól, de ez nem igaz, hiszen főleg ezt a várost látja el elektronyossággal. Komoly 30 mérföldre kellett elutazni. utazás közben eszembe jutott a SKYWALK nevű csoda, ami itt van a Grand Kanyonban, de hogy hol azt nem tudtam. Gyors keresés az interneten és kiderült, hogy a WEST RIM nevű helyre kell menni, ami a GPS szerint nem létezik. Komoly mi? Viszont találtam még délelőtt egy utazás szervezőt, aki meg oda szervezett terepjárós és helikopteres utat Las Vegas-ból. Neki viszont nem volt térképe. A kötsög. Nem estem kétségbe, hanem a Hovver gátnál megkérdeztünk egy rendőrt, merre kell menni. Ő Mondta, hogy menjünk át a gáton, majd onnan le a negyvenesig, majd keletre egészen a 65ig és azon fel a South RIM- ig, ahol van West RIM Road. Csakhogy ez 223 mérföld. És még nem is láttuk a Hovver gátat igazából. Hát mit mondjak. Ennyire szép, és letisztult, és egyszerű, és a turbináknál kecses, és a gát másik oldalán monumentális épületet még én nem láttam. Ott álltam rajta és éreztem, hogy elpusztíthatatlan. A tó oldalon, a duzzasztónál lehet látni, hogyan mozgott a víz az elmúlt évek alatt. A hőfok olyan 105F. Azt már tudom, hogy a 103F=38C, tehát 40-41 fok. Tényleg egy csoda. VISZONT. Kitalálták az buta amik, hogy a gát mellé és FÖLÉ, kellene építeni egy olyan kis szép kétszer három sávos autópályát, meg hozzá a csecse kis hidat. Mert az nem járja, hogy a kamionoknak, meg a buszoknak kerülniük kell, meg amúgy is sokkal többet lehetne kérni utána, ha valaki mégis csak a gáton akarna átkelni, meg jó lenne már rajta egy kis tuning is, hogy több delejt adjon. Az új híd kb. egy mérföldre halad el a régi gát után folyásirány szerint nézve. és kb. száz méterrel feljebb is megy, mint a régi. Csuda szép két tartópilléres, függesztett és egyben alulról egy hiperbolával támasztott hidat készítenek. A két pillér a hiperbola és a függesztés már majdnem kész. Ma amikor ott voltunk pontosan 3 méter választotta el egymástól a két oldalt, és amikor este jöttünk vissza, akkor emelték éppen be az utolsó elemet, de megint kicsit előre haladtam a történetben.
Most pedig jöjjön a hülye fehér ember esete az indiánnal. A fehér nem is fehér, hanem mexikói, meg néger, meg európai, meg ami, tehát turista, és nem hülye, hanem turista :) . Az indián meg indián. A történet ott kezdődik, hogy régen a hódítók jól elvették az indiánok földjeit egy olyan 300 éve kb. Majd jött a sokkal komolyabb Demokrácia, és egyszer valakinek eszébe jutott, hogy a nagy Amerikába az indiánok bizony csúful ki lettek semmizve. Na nekik kellene valami okos kárpótlás, mert ez ronda folt Amerika eszméjén. Ez a dolog igáig rendben is van. Három nagyon fontos dolgot kaptak az indiánok. Bizonyos helyeken nyithatnak kaszinót, és ezt nekik senki meg nem tilthatja, de a kaszinó, csak valamilyen rezervátum területén állhat. Minden indián kap állami segélyt, mert ő indián. Persze itt vannak okosan kitalált finomítások, de a lényeg kb ez. A harmadik, hogy kapnak vissza és vehetnek pénzért földet, amit aztán szintén rezervátummá, vagy nemzeti parkká nyilvánítanak, és azt utána senki tőlük el nem veheti, mert ahhoz 82 harmados többség, meg aló és felsőház, mag az elnök aláírása és Zapphod Beeblebrox is kell. És ez így van jól. Hát az indiánok szépen megcsinálták a West RIM Nemztei Parkot, ami a Hoover Gáttól kb 70 mérföldre van. De nem járt oda senki, mert nem volt ott csak két gyönyörű kilátó pont, az Eagle Point, és a Guano Point. Aztán jött egy okos emberke, és kitalálta, hogy csináljunk már egy olyan épületet, aminek van egy U alakú folyosója, és a lógjon be jó hosszan egy szakadék fölé. Majd mondá ez az emberke, hogy az a szakadék legyen a Grand Canyon és a WEST RIM-ben pont jó helye lesz. a Neve legyen pedig mostantól SKYWALK. Kérdezték is tőle, hogy miért SKYWALK, erre a válasz, hát mert a padlót üvegből fogjuk csinálni öcsém, azért. Lett is nagy örömködés, amikor kész lett a cucc, mert okosan a WEST RIM-et választották, ahol a megérkezésünkkor derült ki, hogy ott van 8-10 helikopter leszálló pálya, meg egy komplett repülőtér. Csak aszfaltozott út nincs, és nincs kitáblázva sehol, hogy pontosan merre is kell menni, mert ez igazából egy természetvédelmi terület, ami ráadásul az indiánoké. Ez azt jelenti autóilag lefordítva, hogy az utolsó 21 mérföldet földúton kellett megtenni :DDD és ment elől egy műszaki kocsi, mert az utat elkezdték kiépíteni, és voltak száguldozók is. Olyan képeket csináltam, hogy sose hittem volna, hogy valaha is ilyen helyen fogunk járni Amerikában. Amikor megérkezel, olyan 1 perc után megvan az érzés, hogy itten minden az indiánok kezében van. Egy, mert minden kiszolgáló indián, kettő ,mert ki vannak írva a dolgok indián nevei is, és mert minden elképesztő drága. Magát a SKYWALK-ot nem lehet megnézni, hanem venni kell egy tour jegyet is, és egyéb adókat, meg benzin költséget, meg park díjat kérnek el. És így lett a 29USD-s jegyből 75USD. Hát Jó napot fehér ember, vagyis hogy turista. De ha akarsz, akkor van helikopteres séta 220USD, meg le lehet menni a Grand Canyonba csónakázni, meg van indián tánc, olyan igazi indiánokkal, akik igazából táncolnak, meg karkötők, meg dreamcatcher, meg hűtőmágnes, meg jó nagy drágaság. Viszont ami nekem tényleg fájt, hogy amikor ki akarsz menni a 75USD-ért (15.000HUF kb.), a SKYWALK-ra, akkor nem vihetsz magaddal semmilyen elektronikus eszközt. Vannak telepített kamerák, amik profin Wifivel tolják a központi épületbe a képeket, meg van két profi fotós, akik Nikon D1000-vel csinálnak képeket rólad, és az is Wifis. Amikor elhagyod a komplexumot, 20USD-ért veheted meg a képeket, ha akarod. A nemzeti park területén nem lehet autóval mozogni. Megállsz a parkolóban, és 10 percenként megy körbe a busz, aminek 4 megállója van. A sofőr is indián, és olyan vicces akcentussal beszélt, hogy nem is értettem. A hely agyonüt. Mármint a Grand Canyon látványa. Nem lehet elmondani. Akkora távolságok, olyan mélységek, olyan sziklák és olyan színek vannak az ember körül, hogy álltam és éreztem, hogy húz a távolság. Nem tartom magam egy beszari embernek, de itt olyan pánik tört rám a szakadék szélén, hogy nem mertem egy méternél közelebb menni…az út széléhez. Mert, hogy nincs mindenhol korlát, csak a saját józan eszem. Sétáltam az úton olyan 2-3 mérette a Grand Canyon szélétől, és éreztem, hogy ott, amit nem látok, ott van olyan kétszáz háromszáz méter mélység. Egyszerűen tudtam, hogy ott van. Elképesztő. Amikor megkérdezték az indián vezetőt, hogy miért nincs legalább egy lánc, azt mondta: Ez itt a természet. Ha nem bírod, akkor menj messzebb a szélétől, vagy ne is menj oda. A természetnek ott nincsen rád szüksége. Érdekes indián hozzáállás. Na itt gyorsan eltöltöttünk olyan két órát, és este hétkor indultunk vissza Los Angeles. Elkezdtük kiszámolni, mikorra érnék vissza, és inkább azt határoztuk el , hogy visszamegyünk Las Vegas és megint itt alszunk egy napot, mert jobb ez így, mint hajnali kettőkor beállítani az Adrián LA rokonaihoz, és már baromi fáradtak is voltunk.
A képeket és a nap zenéjét holnap teszem fel. megint fél egy van, és tizenegy óta írok. De nem panaszkodom, mert van miről. Csak ne ütnék annyit mellé, meg ne hagynék ki betűket. Utálom, pedig át is olvasom, mielőtt felrakom a blogra, meg word-ben írom, szóval, ha valaki esetleg tudna egy jó kazán kovács állást, szóljon mindenképp.
Most pedig jöjjön a hülye fehér ember esete az indiánnal. A fehér nem is fehér, hanem mexikói, meg néger, meg európai, meg ami, tehát turista, és nem hülye, hanem turista :) . Az indián meg indián. A történet ott kezdődik, hogy régen a hódítók jól elvették az indiánok földjeit egy olyan 300 éve kb. Majd jött a sokkal komolyabb Demokrácia, és egyszer valakinek eszébe jutott, hogy a nagy Amerikába az indiánok bizony csúful ki lettek semmizve. Na nekik kellene valami okos kárpótlás, mert ez ronda folt Amerika eszméjén. Ez a dolog igáig rendben is van. Három nagyon fontos dolgot kaptak az indiánok. Bizonyos helyeken nyithatnak kaszinót, és ezt nekik senki meg nem tilthatja, de a kaszinó, csak valamilyen rezervátum területén állhat. Minden indián kap állami segélyt, mert ő indián. Persze itt vannak okosan kitalált finomítások, de a lényeg kb ez. A harmadik, hogy kapnak vissza és vehetnek pénzért földet, amit aztán szintén rezervátummá, vagy nemzeti parkká nyilvánítanak, és azt utána senki tőlük el nem veheti, mert ahhoz 82 harmados többség, meg aló és felsőház, mag az elnök aláírása és Zapphod Beeblebrox is kell. És ez így van jól. Hát az indiánok szépen megcsinálták a West RIM Nemztei Parkot, ami a Hoover Gáttól kb 70 mérföldre van. De nem járt oda senki, mert nem volt ott csak két gyönyörű kilátó pont, az Eagle Point, és a Guano Point. Aztán jött egy okos emberke, és kitalálta, hogy csináljunk már egy olyan épületet, aminek van egy U alakú folyosója, és a lógjon be jó hosszan egy szakadék fölé. Majd mondá ez az emberke, hogy az a szakadék legyen a Grand Canyon és a WEST RIM-ben pont jó helye lesz. a Neve legyen pedig mostantól SKYWALK. Kérdezték is tőle, hogy miért SKYWALK, erre a válasz, hát mert a padlót üvegből fogjuk csinálni öcsém, azért. Lett is nagy örömködés, amikor kész lett a cucc, mert okosan a WEST RIM-et választották, ahol a megérkezésünkkor derült ki, hogy ott van 8-10 helikopter leszálló pálya, meg egy komplett repülőtér. Csak aszfaltozott út nincs, és nincs kitáblázva sehol, hogy pontosan merre is kell menni, mert ez igazából egy természetvédelmi terület, ami ráadásul az indiánoké. Ez azt jelenti autóilag lefordítva, hogy az utolsó 21 mérföldet földúton kellett megtenni :DDD és ment elől egy műszaki kocsi, mert az utat elkezdték kiépíteni, és voltak száguldozók is. Olyan képeket csináltam, hogy sose hittem volna, hogy valaha is ilyen helyen fogunk járni Amerikában. Amikor megérkezel, olyan 1 perc után megvan az érzés, hogy itten minden az indiánok kezében van. Egy, mert minden kiszolgáló indián, kettő ,mert ki vannak írva a dolgok indián nevei is, és mert minden elképesztő drága. Magát a SKYWALK-ot nem lehet megnézni, hanem venni kell egy tour jegyet is, és egyéb adókat, meg benzin költséget, meg park díjat kérnek el. És így lett a 29USD-s jegyből 75USD. Hát Jó napot fehér ember, vagyis hogy turista. De ha akarsz, akkor van helikopteres séta 220USD, meg le lehet menni a Grand Canyonba csónakázni, meg van indián tánc, olyan igazi indiánokkal, akik igazából táncolnak, meg karkötők, meg dreamcatcher, meg hűtőmágnes, meg jó nagy drágaság. Viszont ami nekem tényleg fájt, hogy amikor ki akarsz menni a 75USD-ért (15.000HUF kb.), a SKYWALK-ra, akkor nem vihetsz magaddal semmilyen elektronikus eszközt. Vannak telepített kamerák, amik profin Wifivel tolják a központi épületbe a képeket, meg van két profi fotós, akik Nikon D1000-vel csinálnak képeket rólad, és az is Wifis. Amikor elhagyod a komplexumot, 20USD-ért veheted meg a képeket, ha akarod. A nemzeti park területén nem lehet autóval mozogni. Megállsz a parkolóban, és 10 percenként megy körbe a busz, aminek 4 megállója van. A sofőr is indián, és olyan vicces akcentussal beszélt, hogy nem is értettem. A hely agyonüt. Mármint a Grand Canyon látványa. Nem lehet elmondani. Akkora távolságok, olyan mélységek, olyan sziklák és olyan színek vannak az ember körül, hogy álltam és éreztem, hogy húz a távolság. Nem tartom magam egy beszari embernek, de itt olyan pánik tört rám a szakadék szélén, hogy nem mertem egy méternél közelebb menni…az út széléhez. Mert, hogy nincs mindenhol korlát, csak a saját józan eszem. Sétáltam az úton olyan 2-3 mérette a Grand Canyon szélétől, és éreztem, hogy ott, amit nem látok, ott van olyan kétszáz háromszáz méter mélység. Egyszerűen tudtam, hogy ott van. Elképesztő. Amikor megkérdezték az indián vezetőt, hogy miért nincs legalább egy lánc, azt mondta: Ez itt a természet. Ha nem bírod, akkor menj messzebb a szélétől, vagy ne is menj oda. A természetnek ott nincsen rád szüksége. Érdekes indián hozzáállás. Na itt gyorsan eltöltöttünk olyan két órát, és este hétkor indultunk vissza Los Angeles. Elkezdtük kiszámolni, mikorra érnék vissza, és inkább azt határoztuk el , hogy visszamegyünk Las Vegas és megint itt alszunk egy napot, mert jobb ez így, mint hajnali kettőkor beállítani az Adrián LA rokonaihoz, és már baromi fáradtak is voltunk.
A képeket és a nap zenéjét holnap teszem fel. megint fél egy van, és tizenegy óta írok. De nem panaszkodom, mert van miről. Csak ne ütnék annyit mellé, meg ne hagynék ki betűket. Utálom, pedig át is olvasom, mielőtt felrakom a blogra, meg word-ben írom, szóval, ha valaki esetleg tudna egy jó kazán kovács állást, szóljon mindenképp.
2009. július 8., szerda
07.07. kedd
Hát akkor essünk neki, mert elérkezett az az idő is, hogy a punnyadt testemet Las Vegas városába vonszoltam :D
Az egész a szokásos módon indult. Felkeltünk reggel 9, reggeli, pakolás, fürcsi, csekk, és 10:00kor már úton is voltunk. Miközben egész LA a „Jacko” temetés miatt volt teljes kómában, mi jól kifele haladtunk az őrületből, és jókat mulattunk a befelé tartó 20 mérföldes soron. Ismét teljesen hihetetlen tájakon kellet áthaladni autóval. Hegyekkel körülvett sivatagon átkelni nem olyan vicces, viszont rájöttem, hogy a kocsiban lévő hőmérő nem mér 105F felett, nehogy agylobot kapjon az ember és ne merjen kiszállni a verdából. Az autópályával tényleg nem szaroznak. Azt találták ki, hogy valami finomabb részen egyszerűen felviszed a segged, majd be a Mojave sivatagba, és a végén megint át kell menni valami hegyen itt már le is fényképeztem, hogy teljesen elvetemült módon 4000 láb fölé kell tornásznod magad, ami ugye 1200 méter meg egy kicsi, szóval senki nem sopánkodjon az Érdi emelkedő miatt :). A Mojave sivatagban megálltam benyót venni, mert előtte 67 mérföldre volt az utolsó benzinkút, amit mertem is volna használni és még volt előttünk olyan 100 mérföld. Kettő olyan jelenség volt, amit mindenképp meg kell említenem. Az egyik, hogy volt egy olyan benzinkút, ahol simán le lehetne forgatni bármilyen pszicho-horror-thriller- katasztrófa-gyilokmeteor-atomcsapás filmet, mert a semmi közepén, egy nem leírható lepukkant épületet képzeljetek el, mellette három bazi nagy tartály. A tartályokon egyenként a következő felirat volt olvasható: Gasoline, Disel, Rocket Fuel. Milyen már :D. A másik, hogy amikor tankoltunk, lemostam a szélvédőt, de az olyan meleg volt, hogy ahogy húztam a kefét, gyakorlatilag nem tudtam megfordítani a gumis felületre, mert egyből elpárolgott a víz. Aztán , hogy 3.20USD ,volt egy gallon 87-es. Amikor bejutottunk LV-be még délután 3 volt. így felvettük a szobakulcsokat, majd körülnéztünk a szállodában, és kértem internet. Ez nagyon okosan van kitalálva, mert a tv-n keresztül kapod meg a menü csatornán a kódokat. Az ára 11USD. LV nagyon olcsó. 2.50 a benzin, és a szállás volt kettőnknek egy éjszakára (14:00-tól másnap reggel 11:00ig.), Internettel, két ággyal (Double Queen, és nem KING, mert az 3 személyes), Teljesen ingyenesen használható szállodaszolgáltatásokkal (majdnem) 50USD. Amikért fizetni kell, az a szórakoztató műsorok, de oda is adnak 25-50% kedvezményt, meg az extrém sportok, amik a torony tetején vannak, de oda is van 15USD kedvezmény. A ruhák kb 50-60%kal olcsóbbak, mint otthon. Ami viszont nagyon drága, az a Kaszinó :D De, ha itt vagy és nem próbálod ki, akkor inkább ne is gyere el ide szerintem. Komoly 40USD-t játszottam el, csakis félkarun, mert a póker és a Black Jack, meg a kocka, meg a roulette, nem érdekelt. Igazából a gép, sem, de azzal tudtam a legjobban azonosítani a Las Vegas érzést :D, Ezen felül balgaságom és figyelmetlenségem okán elhagytam még 40 Dollárt, szóval egy kis darabon nem voltam olyan nagyon boldog. Hogy ne menjen kárba az idő, lementünk a szálloda medencéjéhez fürödni. Idióták ezek, de tényleg. Sós a víz, mint az óceáné és még klóros is. Szerintem óceánvizet hozatnak, és azt töltik bele a medencékbe. A másik, hogy olyan elképesztő meleg volt, hogy azt nem is igazán tudom elmondani. A szél gondoltam majd hoz egy kis enyhülést, de amikor fújt, olyan volt, mintha valaki egy ház nagyságú hajszárítót bekapcsolna. Oltári. Majd lementünk vacsorázni. All u can eat 15USD, de ha szálloda lakója vagy, akkor -25% off. Jól bekajáltunk és a kaja mellé jár Free Refill ital, ami minden lehet, amiben nincs alkohol. Még koktél is. Lett olyan este nyóóóc, mikor elindultunk a Las Vegas Blv-n gyalog. Ebben a városban az a jó, hogy nagy, és még este is iszonyat meleg, mert a sivatagból jön a hajszárító lég, és a beton, meg az épületek is tolják ezerrel a meleget. Ezen felül viszont egész Las Vegas, csak egy normális utcából áll, és ez a Las Vegas Blv. Ha azon végigsétál az ember, gyakorlatilag látta LV-t. Mármint azt a részt, ami a turistáknak szól. Ez az út jó széles és olyan 5km hosszú, a Stratosphere- rel kezdődik gyakorlatilag, és a Luxor van a mások végén, ami az a híres üvegpiramis. Van azért olyan szálloda is, ami nem ezen az úton van, de onnan, csak kocsival lehet bármit is elérni a sugárútból. Képzeljétek, a sugárúton van tömegközlekedés, ahogy közlekedik a tömeg lábbal sokan :D . Neem, van egy darab busz járat erre az egy darab útra, és 3USD egy irány, és 7.5USD egész napra, és mehetsz, amennyit csak akarsz :). Az egész Kaszinósor arról szól, hogy add ide a pénzed, de ezt olyan profin csinálják, hogy le a kalappal. Ez amerika. De tényleg, a masszív profizmus, a precíz szervezés, a látványpékség, a csilli-villi, és a kegyetlen sok munka. Mert itt mindenki nagyon sokat dolgozik. Persze vannak komoly átverések is. Pl. ha leülsz egy kaszinóban játszani, akkor ingyen van minden pia. Elsőnek leültünk a pulthoz, és kértünk két vodka-redbull-t. A pultos nagyon profin szervírozta 20USD-ért :D, azzal mentünk a géphez, majd jött egy pincér csaj és kértük ugyanazt. Érdekes módon ez már egyáltalán nem hasonlított az első koktélra, valószínűleg alkohol sem volt benne :) . A látványról, csak azt tudom mondani, hogy aki teheti az jöjjön el, már ha kibírja, hogy nem játszik, vagy csak ésszel :P, és nézze meg, mert nem lehet elhinni, amit itt show-ban lenyomnak. A Bellagio szálló medencéjének műsora, és a Treasure Island kalóztámadása egyszerűen Pazar, de a szállók belső terei is csodálatosan vannak kidolgozva. Ja itt jegyezném meg, hogy a kalózos témát, csak filmről láttuk,mert éppen valami technikai hiba miatt nem adták. Ez a tipikus IJB polós eset. A luxor belső tere is atom, és a szállodasoron láttam vagy 5 OCC choppert :D, és minden Kaszinóban van egy nyerhetsz egy autót, vagy egy OCC motort, vagy egy másik autót az adott szálloda fő műsorának jegyével :)
Visszafele kipróbáltuk a buszt, és működik :), most 2:45van megpróbálok aludni, de Adrián horgol és az nagyon hangos, mert van egy kötőgép az orrában biztos. Lehet, hogy megfojtom egy párnával. Á nem. Kitolom az ágyát a folyosóra. A nap zenéje természetesen a királytól a VIVA LAS VEGAS :DDDDDDDDD
Holnap csak lenézünk azért a Gand Kanyonhoz :)
Az egész a szokásos módon indult. Felkeltünk reggel 9, reggeli, pakolás, fürcsi, csekk, és 10:00kor már úton is voltunk. Miközben egész LA a „Jacko” temetés miatt volt teljes kómában, mi jól kifele haladtunk az őrületből, és jókat mulattunk a befelé tartó 20 mérföldes soron. Ismét teljesen hihetetlen tájakon kellet áthaladni autóval. Hegyekkel körülvett sivatagon átkelni nem olyan vicces, viszont rájöttem, hogy a kocsiban lévő hőmérő nem mér 105F felett, nehogy agylobot kapjon az ember és ne merjen kiszállni a verdából. Az autópályával tényleg nem szaroznak. Azt találták ki, hogy valami finomabb részen egyszerűen felviszed a segged, majd be a Mojave sivatagba, és a végén megint át kell menni valami hegyen itt már le is fényképeztem, hogy teljesen elvetemült módon 4000 láb fölé kell tornásznod magad, ami ugye 1200 méter meg egy kicsi, szóval senki nem sopánkodjon az Érdi emelkedő miatt :). A Mojave sivatagban megálltam benyót venni, mert előtte 67 mérföldre volt az utolsó benzinkút, amit mertem is volna használni és még volt előttünk olyan 100 mérföld. Kettő olyan jelenség volt, amit mindenképp meg kell említenem. Az egyik, hogy volt egy olyan benzinkút, ahol simán le lehetne forgatni bármilyen pszicho-horror-thriller- katasztrófa-gyilokmeteor-atomcsapás filmet, mert a semmi közepén, egy nem leírható lepukkant épületet képzeljetek el, mellette három bazi nagy tartály. A tartályokon egyenként a következő felirat volt olvasható: Gasoline, Disel, Rocket Fuel. Milyen már :D. A másik, hogy amikor tankoltunk, lemostam a szélvédőt, de az olyan meleg volt, hogy ahogy húztam a kefét, gyakorlatilag nem tudtam megfordítani a gumis felületre, mert egyből elpárolgott a víz. Aztán , hogy 3.20USD ,volt egy gallon 87-es. Amikor bejutottunk LV-be még délután 3 volt. így felvettük a szobakulcsokat, majd körülnéztünk a szállodában, és kértem internet. Ez nagyon okosan van kitalálva, mert a tv-n keresztül kapod meg a menü csatornán a kódokat. Az ára 11USD. LV nagyon olcsó. 2.50 a benzin, és a szállás volt kettőnknek egy éjszakára (14:00-tól másnap reggel 11:00ig.), Internettel, két ággyal (Double Queen, és nem KING, mert az 3 személyes), Teljesen ingyenesen használható szállodaszolgáltatásokkal (majdnem) 50USD. Amikért fizetni kell, az a szórakoztató műsorok, de oda is adnak 25-50% kedvezményt, meg az extrém sportok, amik a torony tetején vannak, de oda is van 15USD kedvezmény. A ruhák kb 50-60%kal olcsóbbak, mint otthon. Ami viszont nagyon drága, az a Kaszinó :D De, ha itt vagy és nem próbálod ki, akkor inkább ne is gyere el ide szerintem. Komoly 40USD-t játszottam el, csakis félkarun, mert a póker és a Black Jack, meg a kocka, meg a roulette, nem érdekelt. Igazából a gép, sem, de azzal tudtam a legjobban azonosítani a Las Vegas érzést :D, Ezen felül balgaságom és figyelmetlenségem okán elhagytam még 40 Dollárt, szóval egy kis darabon nem voltam olyan nagyon boldog. Hogy ne menjen kárba az idő, lementünk a szálloda medencéjéhez fürödni. Idióták ezek, de tényleg. Sós a víz, mint az óceáné és még klóros is. Szerintem óceánvizet hozatnak, és azt töltik bele a medencékbe. A másik, hogy olyan elképesztő meleg volt, hogy azt nem is igazán tudom elmondani. A szél gondoltam majd hoz egy kis enyhülést, de amikor fújt, olyan volt, mintha valaki egy ház nagyságú hajszárítót bekapcsolna. Oltári. Majd lementünk vacsorázni. All u can eat 15USD, de ha szálloda lakója vagy, akkor -25% off. Jól bekajáltunk és a kaja mellé jár Free Refill ital, ami minden lehet, amiben nincs alkohol. Még koktél is. Lett olyan este nyóóóc, mikor elindultunk a Las Vegas Blv-n gyalog. Ebben a városban az a jó, hogy nagy, és még este is iszonyat meleg, mert a sivatagból jön a hajszárító lég, és a beton, meg az épületek is tolják ezerrel a meleget. Ezen felül viszont egész Las Vegas, csak egy normális utcából áll, és ez a Las Vegas Blv. Ha azon végigsétál az ember, gyakorlatilag látta LV-t. Mármint azt a részt, ami a turistáknak szól. Ez az út jó széles és olyan 5km hosszú, a Stratosphere- rel kezdődik gyakorlatilag, és a Luxor van a mások végén, ami az a híres üvegpiramis. Van azért olyan szálloda is, ami nem ezen az úton van, de onnan, csak kocsival lehet bármit is elérni a sugárútból. Képzeljétek, a sugárúton van tömegközlekedés, ahogy közlekedik a tömeg lábbal sokan :D . Neem, van egy darab busz járat erre az egy darab útra, és 3USD egy irány, és 7.5USD egész napra, és mehetsz, amennyit csak akarsz :). Az egész Kaszinósor arról szól, hogy add ide a pénzed, de ezt olyan profin csinálják, hogy le a kalappal. Ez amerika. De tényleg, a masszív profizmus, a precíz szervezés, a látványpékség, a csilli-villi, és a kegyetlen sok munka. Mert itt mindenki nagyon sokat dolgozik. Persze vannak komoly átverések is. Pl. ha leülsz egy kaszinóban játszani, akkor ingyen van minden pia. Elsőnek leültünk a pulthoz, és kértünk két vodka-redbull-t. A pultos nagyon profin szervírozta 20USD-ért :D, azzal mentünk a géphez, majd jött egy pincér csaj és kértük ugyanazt. Érdekes módon ez már egyáltalán nem hasonlított az első koktélra, valószínűleg alkohol sem volt benne :) . A látványról, csak azt tudom mondani, hogy aki teheti az jöjjön el, már ha kibírja, hogy nem játszik, vagy csak ésszel :P, és nézze meg, mert nem lehet elhinni, amit itt show-ban lenyomnak. A Bellagio szálló medencéjének műsora, és a Treasure Island kalóztámadása egyszerűen Pazar, de a szállók belső terei is csodálatosan vannak kidolgozva. Ja itt jegyezném meg, hogy a kalózos témát, csak filmről láttuk,mert éppen valami technikai hiba miatt nem adták. Ez a tipikus IJB polós eset. A luxor belső tere is atom, és a szállodasoron láttam vagy 5 OCC choppert :D, és minden Kaszinóban van egy nyerhetsz egy autót, vagy egy OCC motort, vagy egy másik autót az adott szálloda fő műsorának jegyével :)
Visszafele kipróbáltuk a buszt, és működik :), most 2:45van megpróbálok aludni, de Adrián horgol és az nagyon hangos, mert van egy kötőgép az orrában biztos. Lehet, hogy megfojtom egy párnával. Á nem. Kitolom az ágyát a folyosóra. A nap zenéje természetesen a királytól a VIVA LAS VEGAS :DDDDDDDDD
Holnap csak lenézünk azért a Gand Kanyonhoz :)
2009. július 7., kedd
07.06 Hétfő
Na jó, mégsem ütöttem szét csákánnyal a rádiót. Ma reggel felkeltünk olyan 9 magasságában és nekivágtunk LA, hogy két dolgot kipipáljunk a sokból :) Az egyik Az Universal Stúdió, a másik pedig a Hollywood Boulevard. Megint rá kellett jönnöm, hogy ez az LA eszméletlen nagy város. Olyan 40-50 perc volt mire átértünk és nem volt dugó :) Mikor odaértünk 12USD-ért kaptunk parkolót, majd jött a kérdés, milyen jegyet vegyünk. A sima jegy 69USD, a Szuper vagy, és mindenhova bemehetsz elsőnek, és még külön VIP helyre is ülhetsz, meg volt 110USD. Megkérdeztük az eladó lányt, hogy melyiket ajánlja, és mondta, hogy most még nincsenek sokan, de két óra múlva már sokan lesznek szerinte még érdemes VIP jegyet venni. Na a lényeg, hogy tényleg minden helyen ahova sorba kellett volna állni külön sora van a VIP arcoknak, és amikor elkezdik beengedni az embereket, akkor a nézőtér felét, jól feltöltik a VIP-esekkel, és csak utána jöhet a pór nép :D, persze ha a VIP nem adja ki a felét, akkor addig, amíg elfogynak a VIP-esek. Na most ebből már levághattátok, hogy a VIP jegeket ettük :D Gyakorlatilag nem volt olyan show, amire várni kellett volna a sorban, és még így is 7 órán át voltunk ott. Igaz mindent megnéztünk, jó elfáradtunk és megvettem az első polómat. Egy SERENITY-t vettem.
Serenitipedia
A site
Ez meg a trailer
Ennyit a Polómról :)
Néztünk T2 előadást, amiben még Swarci ugrál fel s alá :D és kb 10000000000 jobb, mint a T3, szóval LOL. Azután voltunk Shrek 3D-n, meg stúdió körutazáson, amikor az embert körbeviszik a filmstúdiók között, és voltunk a "Waterworld" című Kevin Costner filmnek a show-ján. Ez volt talán a legjobb. Aztán ott volt a nap talán egyik legnagyobb furcsasága a „Creature of the Black Lagoon” című filmnek
imdb
egy musical változatát adták elő, csak ezzel az volt a baj , hogy nem írták ki, és az előadásmód ugyan profi volt, mint minden a parkban, de nem való oda. Volt is egy csomó bunkó, aki az előadás közben jól kiment. Pedig élő előadók a saját kis szépen képzett hangjukkal ottan énekeltek, meg táncoltak, meg show és pörgés és fények, szóval szépen nyomták a cuccot, na. Ezek után sikerült megint beleválasztani a tutiba, mert egy bórzacskó pizzaszeletet ettünk elcseszett drágáért :)
Közben a nap úgy döntött, hogy megfőzi szép lassan az embereket a parkban és olyan beteg módon befűtött, hogy megint felment a hőfok 100F fölé. Ezért aztán a Jurassic Parkba mentünk, de előtte még jól bementünk a MUMMY nevű épületbe, mert útba esett, ami meg a MÚMIA film ihlette kis szórakoztató műintézmény. Igazából egy furcsa Y alakú, az épületbe rejtett, hullámvasútról van szó :D
És az Adrián fééél a hullámvasutakon :DDDDDDDDD
Mekkora jóság már. Amikor beültünk és ránk csukták a lábtámaszokat, akkor esett le mindkettőnknek, hogy ez egy hullámvasút. Nagyon bizarr tök sötétben 1000el tépni és közben múmiák, meg víz, meg sikoltozás. De csak a fele ilyen vicces, mert a pálya másik felét a kocsi, amiben ültünk HÁTRAFELÉ tette meg 2000-el legalább :D . Na ott volt nagy sikongatás, meg hajaknak tépdelése, ruhát szaggatása. Mielőtt kiengednek a leszállóhelyre, ahol a következő csapat beszáll, még megfordítják a kocsi, hogy az újoncok ne jöjjenek rá, hogy háttal fejezed be a bulit :)
Ezek után ültünk fel a Jurassic Parkos bulira, ami meg egy nagy csónak és visznek jobbra-balra a vízben, közben meg gumi-szauruszok locsolnak téged a szájukból meg az orrukból vízzel :)
majd bemegy a csónak egy épületbe és felvisznek olyan 15 méter magasra, és onnan egy laza kis zuhanással be a vízbe a túloldalon. Kicsit vizesek lettünk :) Pedig ki volt áám írva, hogy extreme Wet, meg lehetett venni esőkabátot is. Gondolhattam volna. De jó volt. Aztán néztünk két showt még. Az egyik a speciális effektekről szólt, a másik meg a pirotechnikai bemutató volt. Ez a híres LÁNGLOVAGOK című film egyes epizódjait mutatta be, meg a tűzről tartott egy komoly előadást, és a végé volt egy nagyon profi beltéri robbantásos bemutató, ami még a kinti hőfokot is túlszárnyalta. Nagyon látványos volt. Kicsit elfáradva este 6 után kitaláltuk, hogy ha már itt vagyunk, akkor menjünk el a Hollywood Blv.-re mert az csak 3 mérföld innen. Átmentünk és a Kodak színházban találtunk is helyet. 2USD az alap, és utána minden 15min további 50Cent. De majdnem a sugárút közepén van. Na ott sétálgattunk, meg húú, meg haaa, majd átmentünk a Sunset Blv.-re. Itt is volt nagy sok húú meg haa. Majd vissza a hollywood Blv.-re. Ott le a Kodak színházig. Majd kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, majd vissza, mert már hideg lett megint. kettesbe be. És jöttünk is haza, a szokásos módon, Adrián aludt én meg gyorsan hazavezettem. Már elég jól megy a tájékozódás GPS-vel :D. Holnap megyünk Las Vegas-ba a Stratosphere-ben fogunk lakni komoly 25USD-ért fejenként. LOL.
Itt éjfél van tolok egy fücsit, azt be a tollak közé.
Nap zenéj a Blues Brotherstől Bármi :) , mert volt BB koncert a studióban. :)
Serenitipedia
A site
Ez meg a trailer
Ennyit a Polómról :)
Néztünk T2 előadást, amiben még Swarci ugrál fel s alá :D és kb 10000000000 jobb, mint a T3, szóval LOL. Azután voltunk Shrek 3D-n, meg stúdió körutazáson, amikor az embert körbeviszik a filmstúdiók között, és voltunk a "Waterworld" című Kevin Costner filmnek a show-ján. Ez volt talán a legjobb. Aztán ott volt a nap talán egyik legnagyobb furcsasága a „Creature of the Black Lagoon” című filmnek
imdb
egy musical változatát adták elő, csak ezzel az volt a baj , hogy nem írták ki, és az előadásmód ugyan profi volt, mint minden a parkban, de nem való oda. Volt is egy csomó bunkó, aki az előadás közben jól kiment. Pedig élő előadók a saját kis szépen képzett hangjukkal ottan énekeltek, meg táncoltak, meg show és pörgés és fények, szóval szépen nyomták a cuccot, na. Ezek után sikerült megint beleválasztani a tutiba, mert egy bórzacskó pizzaszeletet ettünk elcseszett drágáért :)
Közben a nap úgy döntött, hogy megfőzi szép lassan az embereket a parkban és olyan beteg módon befűtött, hogy megint felment a hőfok 100F fölé. Ezért aztán a Jurassic Parkba mentünk, de előtte még jól bementünk a MUMMY nevű épületbe, mert útba esett, ami meg a MÚMIA film ihlette kis szórakoztató műintézmény. Igazából egy furcsa Y alakú, az épületbe rejtett, hullámvasútról van szó :D
És az Adrián fééél a hullámvasutakon :DDDDDDDDD
Mekkora jóság már. Amikor beültünk és ránk csukták a lábtámaszokat, akkor esett le mindkettőnknek, hogy ez egy hullámvasút. Nagyon bizarr tök sötétben 1000el tépni és közben múmiák, meg víz, meg sikoltozás. De csak a fele ilyen vicces, mert a pálya másik felét a kocsi, amiben ültünk HÁTRAFELÉ tette meg 2000-el legalább :D . Na ott volt nagy sikongatás, meg hajaknak tépdelése, ruhát szaggatása. Mielőtt kiengednek a leszállóhelyre, ahol a következő csapat beszáll, még megfordítják a kocsi, hogy az újoncok ne jöjjenek rá, hogy háttal fejezed be a bulit :)
Ezek után ültünk fel a Jurassic Parkos bulira, ami meg egy nagy csónak és visznek jobbra-balra a vízben, közben meg gumi-szauruszok locsolnak téged a szájukból meg az orrukból vízzel :)
majd bemegy a csónak egy épületbe és felvisznek olyan 15 méter magasra, és onnan egy laza kis zuhanással be a vízbe a túloldalon. Kicsit vizesek lettünk :) Pedig ki volt áám írva, hogy extreme Wet, meg lehetett venni esőkabátot is. Gondolhattam volna. De jó volt. Aztán néztünk két showt még. Az egyik a speciális effektekről szólt, a másik meg a pirotechnikai bemutató volt. Ez a híres LÁNGLOVAGOK című film egyes epizódjait mutatta be, meg a tűzről tartott egy komoly előadást, és a végé volt egy nagyon profi beltéri robbantásos bemutató, ami még a kinti hőfokot is túlszárnyalta. Nagyon látványos volt. Kicsit elfáradva este 6 után kitaláltuk, hogy ha már itt vagyunk, akkor menjünk el a Hollywood Blv.-re mert az csak 3 mérföld innen. Átmentünk és a Kodak színházban találtunk is helyet. 2USD az alap, és utána minden 15min további 50Cent. De majdnem a sugárút közepén van. Na ott sétálgattunk, meg húú, meg haaa, majd átmentünk a Sunset Blv.-re. Itt is volt nagy sok húú meg haa. Majd vissza a hollywood Blv.-re. Ott le a Kodak színházig. Majd kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, majd vissza, mert már hideg lett megint. kettesbe be. És jöttünk is haza, a szokásos módon, Adrián aludt én meg gyorsan hazavezettem. Már elég jól megy a tájékozódás GPS-vel :D. Holnap megyünk Las Vegas-ba a Stratosphere-ben fogunk lakni komoly 25USD-ért fejenként. LOL.
Itt éjfél van tolok egy fücsit, azt be a tollak közé.
Nap zenéj a Blues Brotherstől Bármi :) , mert volt BB koncert a studióban. :)
2009. július 6., hétfő
Vasárnap. 07.05
Ma igazából, nem történt semmi extra azt leszámítva, hogy visszavezettem LA-be. Újabb 450 mérföld, de most az ötös főúton. Ha még éltetek unalmas dolgot, azt meg kell szorozni ezerrel és kb. akkor képben esztek. Volt olyan rész, ahol a GPS kiírta, hogy menj tovább 224 mérföldet. Komoly? És abban volt olyan rész, hogy 52 mérföldet nyíl egyenesen. A hőmérséklet 102-105 Farenheit(olyan 35-40 között lehet) között ingadozott és rájöttem, hogy az amerikaiaknál bénábban nem vezet senki. Nincs jobbra tartás, felejtsd el. Ha ki van írva, megcsinálják, de amúgy nem. Mindenki fél a zsaruktól, ezért ha előznek, akkor a 70MPH-s sebességnél 78-cal menő autót a külső sávban előzik 80-nal, mert a bunkója nem hajlandó kimenni. Ja és ha kamion van a külső sávban, akkor mindenki lelassít, mert szerintük az úgy jó. Aztán rájöttem, hogy nem, hanem a kamion megy 65-tel, és a mögötte beszoruló autós indexel, ami miatt őt be kell engedni a belső sávba. Itt így szokás, ha nem teszed meg még fel is jelenthet, és akkor kivesznek a zsaruk, ami nem jó. az út utolsó 100mérföldje volt egy kicsit változatos, mert át kellett kelni valami hegyen, és kb 100láb magasságból 4414lábig fel és onnan vissza. Nem szaroztak sokat, gyorsan építettek egy 2x5 sávos pályát, ahol az egyes oldalak jó messze mennek egymástól, majd hopszla huzzál felfele az emelkedőn úgy 20 percig, majd ha már ott vagy kicsit fől és le meg jobbra-balra soxor, majd ha már azt gondoltad vége, akkor most már le kéne menni innen, mert LA mégis csak egy part menti város. És amikor megláttuk az LA táblát, akkor a GPS szerint, még volt hátra 48 perc, a célig. És tényleg volt. Elképesztő nagy ez a város. Holnap reggel megyünk az Universal Stúdióba. Kicsit többet tudok majd mesélni.
Kiírtam CD-re egy pár DM számot, és GOA-t. Sose gondoltam, hogy a Depeche Mode-t, is meg lehet unni, meg a rádiót is. Az utolsó egy órát a csöndben vezettem le. Adriánnak már beszélnie sem volt kedve a végére. Jól gondoljátok meg kivel és hogyan autókáztok 600-800 kilométert. Én mondjuk még bírtam volna vezetni egy kétszázat :) Meg hát a barátom, szóval, ha nincs mit beszélni, már nem is kell. Mindenki teszi a dolgát és hallgat :) Én vezetek ő meg alszik :D
Nap zenéje kivételesen van. Mert ez volt az utolsó szám, amit a rádióban hallottam, mielőtt szétütöttem a csákánnyal ;)
Stand by Me.
és a képek is itt vannak ni :)
a képek ni :)
Kiírtam CD-re egy pár DM számot, és GOA-t. Sose gondoltam, hogy a Depeche Mode-t, is meg lehet unni, meg a rádiót is. Az utolsó egy órát a csöndben vezettem le. Adriánnak már beszélnie sem volt kedve a végére. Jól gondoljátok meg kivel és hogyan autókáztok 600-800 kilométert. Én mondjuk még bírtam volna vezetni egy kétszázat :) Meg hát a barátom, szóval, ha nincs mit beszélni, már nem is kell. Mindenki teszi a dolgát és hallgat :) Én vezetek ő meg alszik :D
Nap zenéje kivételesen van. Mert ez volt az utolsó szám, amit a rádióban hallottam, mielőtt szétütöttem a csákánnyal ;)
Stand by Me.
és a képek is itt vannak ni :)
a képek ni :)
2009. július 5., vasárnap
Szombat 07.04
A szerencsés fickó további kalandos utazása és egyéb nem annyira kívánatos esemény sokaságának felemlítése szépen beszélt magyar nyelvünk segítségével. Valák az nagy városában a messzi vad-nyugatnak San Francisco-ban. Midőn elszállásolónk, aki biza rendes adóellenőr lévén jó munkásember, de keveset keres, hát megtoldja azt egy kis felszolgálással híres nagy szállodákban, kitalálta, hogy ő lesz a mi úti kalauzunk lakóvárosában. Elég az hozzá, hogy egy jó nagy kerülővel mindhárom nagy és becsülettel felépített hídján általmentünk ezen szép város, ami ugye inkább három város egyben, mintsem egy. Volt szemeknek nagy eresztgetése, meg ámuldozás, meg könnyek morzsolása, hazagondolás is jó sok. Ídesanyám, de várom már, hogy újra beszélhessünk :) Szóval oztán megálltunk biza nagy közelségben egy csudaszép kápolnának. Mit kápolna az együgyű én, hát nem a GRACE Katedrális volt tán? De biza az vón. Képek is készültek, no. Még szerencse, hogy a jó magyar ember nem ájul el semmin se nem, mert biza szokva vagyunk mink is a nagy csodákra. Elég az hozzá, hogy megcsodáltuk, és kijövetelkor a David elszállásolónk mondá, itten bizony mindenhova be lehet meni, ha nincsen tiltva, és bevitt minket a Hilton és Faramount szállókba….Tovább nincs kedvem így írni, meg sokkal tovább is tar, annyi időnk meg nincsen. Szóval ott tartottam, hogy ezekben a szállókban mindenféle képeket lehet megnézni, ki mikor járt a szállóban, milyen volt a nagy San Francisco-i földrengéskor, meg a kilátás is nagyon jó ezeknek a szállóknak a teraszairól, meg példáúl láthattam a „Le Circus” nevű bárt, ami egy nagyon híres ART DEKO stílusban épült italózó hely, annyira vigyáznak rá, hogy múzeummá nyilvánították és a szálló vendégei sem mehetnek be oda. A Grace katedrális előtt van egy szép park és ott készítettem egy képet egy szívről. Ez egy kiállítás, mert több parkban is láttam ilyeneket, csak más színűek voltak, és más az anyaguk is. Mint nálunk pesten a tehenek, meg idén az elefántok :) innen lementünk a metróba és utaztunk komoly egy megállót a NORDSTORM-ig. Ez egy normális bevásárlóközpont. pontosabban három bevásárlóközpont :D nyolc szintes és van benne kanyar mozgólépcső :D . A három Hypermarket egy blokkban fog közre egy nyolc szintes mozit, ha jól vettem ki, szóval egy egész blokk. Ekkorra sajnos elfogyott a gépből a delej, mint ahogy tegnap írtam is. Egészen a kínai negyedig kellett utazni egy akksiért, hogy találjunk boltot, ahol vettem előre töltött dupla teljesítményű akksit :D . És komoly 30USD-t fizettem érte. Lehetett volna hamarabb is, de így is jó. Viszont így nem tudom nektek megmutatni a metrót, a kábel villamost a végállomáson lévő villamos forgató zsámollyal, a NordStorm-ot belülről és kívülről. Ez már megmarad nekem. Volt ott olyan néger faszi, mint a tipikus maffia filmekben. Csak fehérben, öltöny-kalap- két gorilla, ahogy az kell és éppen virágot vett :D
Innen elsétáltunk a Kínai negyedbe, vettem akksit és újra tudtam fényképezni :) . Majd beültünk egy kínai kajáldába, ahol szerintem nagyon finom kaját ettünk, csak az Adrián sípolt kicsit. Az igazság az, hogy a magyarok nagyon fűszeresen esznek, ezért a kínaiak is sokkal fűszeresebben főznek nálunk, mint itt SF-ben. Ennyi. De a halak sokkal frissebbek, és valóságos kínai jelekkel írták tele a megrendelő lapot :) Majd lesétáltunk a kikötőbe, hogy ott megnézzük dolgokat, mint például a kikötőt :)
Mivel ma van Július 4. ezért hatalmas nagy partit rendeztek, meg volt zene, meg táncos lányok, meg dobosok, meg koncert, és eszméletlen sok ember.
Aztán jött az este és a nagy szél és a hideg. Kitaláltuk, hogy megnézzük a tűzijátékot a kikötőből, de ezek a puhányok elkezdtek fázni és az Adriánnak a lába is fájt már nagyon szóval inkább jól hazamentünk. Akartunk még menni kábel villamossal kicsit, de lezárták az ünnep miatt, szóval taxiba ültünk, ami konkrétan olcsóbb, mint Pesten (3USD amikor beülsz, és minden további mérföld egy USD). Mindben van kamera, és GPS. Hazajöttünk és az Oakland-i tűzijátékot néztük meg a ház tetejéről. Jó volt ez a nap is.
Innen elsétáltunk a Kínai negyedbe, vettem akksit és újra tudtam fényképezni :) . Majd beültünk egy kínai kajáldába, ahol szerintem nagyon finom kaját ettünk, csak az Adrián sípolt kicsit. Az igazság az, hogy a magyarok nagyon fűszeresen esznek, ezért a kínaiak is sokkal fűszeresebben főznek nálunk, mint itt SF-ben. Ennyi. De a halak sokkal frissebbek, és valóságos kínai jelekkel írták tele a megrendelő lapot :) Majd lesétáltunk a kikötőbe, hogy ott megnézzük dolgokat, mint például a kikötőt :)
Mivel ma van Július 4. ezért hatalmas nagy partit rendeztek, meg volt zene, meg táncos lányok, meg dobosok, meg koncert, és eszméletlen sok ember.
Aztán jött az este és a nagy szél és a hideg. Kitaláltuk, hogy megnézzük a tűzijátékot a kikötőből, de ezek a puhányok elkezdtek fázni és az Adriánnak a lába is fájt már nagyon szóval inkább jól hazamentünk. Akartunk még menni kábel villamossal kicsit, de lezárták az ünnep miatt, szóval taxiba ültünk, ami konkrétan olcsóbb, mint Pesten (3USD amikor beülsz, és minden további mérföld egy USD). Mindben van kamera, és GPS. Hazajöttünk és az Oakland-i tűzijátékot néztük meg a ház tetejéről. Jó volt ez a nap is.
második csokor kép
Ma is képek csomaggal kezdem mert töltöttem fel ilyen kis izéket.
Az első pakk a már említett LA-be utazunk téma, és ott egy kicsi az óceán partján
LA-be oda bele
A következő sorozat, az amikor másnap reggel (péntek), megyünk SF-be. az 1-esen.
Az 1es freeway
És a harmadik pedig maga SF. erről még nem írtam de majd ma :D
SF a nagyváros
Most vasárnap 12:45 van és lassan indulunk vissza LA.
Az első pakk a már említett LA-be utazunk téma, és ott egy kicsi az óceán partján
LA-be oda bele
A következő sorozat, az amikor másnap reggel (péntek), megyünk SF-be. az 1-esen.
Az 1es freeway
És a harmadik pedig maga SF. erről még nem írtam de majd ma :D
SF a nagyváros
Most vasárnap 12:45 van és lassan indulunk vissza LA.
07.03 péntek
Elképesztő hideg van a tengerparton, nem is mondtam, amíg meg süt a nap, addig elég komoly szél fúj, és a csajok meg annyira jól néznek ki, hogy huhh. Szóval nagyon kemény volt a tegnap este a naplementéig. Voltam a csendes óceánban nyomíííík. Baromi hideg a víz, nem is értem, hogy a szörfös arcok, hogy a fenébe bírják ki, de kiderült, hogy hideg-kibíró ruhát vesznek fel, ez a trükk :)
De komolyan, kb 15 fokos lehet, és kemény hal szaga van :) Mind1 is, mert ma reggel jól felkeltünk 06:30 és 7:00 magasságában elindultunk SF-be. LA-ből 3 út vezet oda. A leggyorsabb az ötös Freeway. Ez a sivatagon megy keresztül és nagyon széles és kb 5 óra az út. Aztán ott van az egyel öregebb a 101-es. Ebben az a királyság, hogy legalább kétszer-két sávos, és néha lemegy a tengerpartra. A harmadik lehetőség a főlegrégebbi út, ami konkrétan a tengerparton megy végig gyakorlatilag, viszont ennek vannak olyan részei, ahol csak egy-egy sáv van, persze leállósávval azért :) Természetesen ezt választottuk. Két ok miatt is. Egy, mert szép, kettő, mert ezen az úton lehet elérni a "Hearst" kastélyt. És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy jelezzem. Aki nem készül fel Amerikából az pórul jár. Például a "Hearst" kastély annyira népszerű, hogy nem is lehet bejelentkezés nélkül bejutni, mert nincs elég jegy. Szóval mi ezt jól nem tudtuk, odamentünk és nem tudtunk felmenni. Hát ennyit erről. Viszont az út gyönyörű és én vezettem. Tizenegy órán át :) Voltunk a BIG SURE-nál Santa Barbarában, A Los Alamosnál, Santa Mariaban, Montereyben, szóval nem panaszkodhatok egy mukkot sem. Automata és Tempomat és benzines :D. Azért, mire beértünk SF-be kicsit elfáradtam. Az mentett meg minket, hogy a kocsi tényleg nagyon jó. SF hatalmas városkomplexum együttes, mivel ez igazából legalább három város, vagy több. Az egyik maga San Francisco, Aztán a következő a sorban Oakland az egy tavával a MERRITT tóval :), majd ott van a Sausalito-San Anselmo rész. Na ezt a három együttest köti össze három híd. És ebből csak az egyik a Golden Gate híd :D.
Mindhármon át fogok menni jó soxor :) . Ja és a David, akinél lakunk, az ő nagybátyja volt az egyik építőmérnök, aki építette a hidat. Uncle Dean Kanter a teljes neve és az ő családjuk adományozta azokat a képeket a Golden Gate Hídról, amiket ma a múzeumban lehet látni. Ezt onnan tudom, hogy amikor megérkeztünk megmutatta az eredeti fényképeket egy albumban, és Volt mellett még egy eredeti „Golden Gate Construction Manual” Szóval bocsi mindenkitől, de csak így tudom tolni, ilyen szerényen :D Lehet , hogy le lehet tölteni az Internet, de ez nem érdekel, mert ez itt történik velem, és a saját kezemben fogtam ezeket a dolgokat. Erről nem készítettem képeket, ha nem hiszitek, járjatok utána :)
Oké, miután megvolt a kép nézegetés, és a cuccok elhelyezése, elindultunk egy kis esti városnézésre. David kocsijával mentünk. Ez a csóka úgy vezet, mint egy állat, de közben biztonságosan is. Szóval komoly volt. Voltunk a mindenhol kb :) csak nem álltunk meg sehol.
Ez a következő fontos adat erről a partvidékről. Lehet, hogy melegnek tűnik az idő a képeken, de (bocsi előre is) kibaszott-kurva hideg van, ha nem süt a nap. Az ok, pedig az, hogy a Csendes óceán hűti le a levegőt, és emiatt tényleg pulóverben kellett járkálnunk. A másik dolog, hogy ha valaki kijön ide. akkor készüljön fel, hogy szinte sehol nem lehet megállni, tehát ha képeket akarsz csinálni, akkor olyan gépet hozzál, hogy az tudjon 160-as záridő mellett normális éjszakai képeket csinálni, és hozz egy olyat is, amihez van legalább két pótaksid, és ráfér vagy 500 kép. Ha ez megvan nem fogsz bosszankodni, hogy a nap felénél kifogy az akku. Én így jártam és nem kívánom senkinek ezt az érzést. Ja és minden este töltsd fel az akkukat :DD értem?
De komolyan, kb 15 fokos lehet, és kemény hal szaga van :) Mind1 is, mert ma reggel jól felkeltünk 06:30 és 7:00 magasságában elindultunk SF-be. LA-ből 3 út vezet oda. A leggyorsabb az ötös Freeway. Ez a sivatagon megy keresztül és nagyon széles és kb 5 óra az út. Aztán ott van az egyel öregebb a 101-es. Ebben az a királyság, hogy legalább kétszer-két sávos, és néha lemegy a tengerpartra. A harmadik lehetőség a főlegrégebbi út, ami konkrétan a tengerparton megy végig gyakorlatilag, viszont ennek vannak olyan részei, ahol csak egy-egy sáv van, persze leállósávval azért :) Természetesen ezt választottuk. Két ok miatt is. Egy, mert szép, kettő, mert ezen az úton lehet elérni a "Hearst" kastélyt. És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy jelezzem. Aki nem készül fel Amerikából az pórul jár. Például a "Hearst" kastély annyira népszerű, hogy nem is lehet bejelentkezés nélkül bejutni, mert nincs elég jegy. Szóval mi ezt jól nem tudtuk, odamentünk és nem tudtunk felmenni. Hát ennyit erről. Viszont az út gyönyörű és én vezettem. Tizenegy órán át :) Voltunk a BIG SURE-nál Santa Barbarában, A Los Alamosnál, Santa Mariaban, Montereyben, szóval nem panaszkodhatok egy mukkot sem. Automata és Tempomat és benzines :D. Azért, mire beértünk SF-be kicsit elfáradtam. Az mentett meg minket, hogy a kocsi tényleg nagyon jó. SF hatalmas városkomplexum együttes, mivel ez igazából legalább három város, vagy több. Az egyik maga San Francisco, Aztán a következő a sorban Oakland az egy tavával a MERRITT tóval :), majd ott van a Sausalito-San Anselmo rész. Na ezt a három együttest köti össze három híd. És ebből csak az egyik a Golden Gate híd :D.
Mindhármon át fogok menni jó soxor :) . Ja és a David, akinél lakunk, az ő nagybátyja volt az egyik építőmérnök, aki építette a hidat. Uncle Dean Kanter a teljes neve és az ő családjuk adományozta azokat a képeket a Golden Gate Hídról, amiket ma a múzeumban lehet látni. Ezt onnan tudom, hogy amikor megérkeztünk megmutatta az eredeti fényképeket egy albumban, és Volt mellett még egy eredeti „Golden Gate Construction Manual” Szóval bocsi mindenkitől, de csak így tudom tolni, ilyen szerényen :D Lehet , hogy le lehet tölteni az Internet, de ez nem érdekel, mert ez itt történik velem, és a saját kezemben fogtam ezeket a dolgokat. Erről nem készítettem képeket, ha nem hiszitek, járjatok utána :)
Oké, miután megvolt a kép nézegetés, és a cuccok elhelyezése, elindultunk egy kis esti városnézésre. David kocsijával mentünk. Ez a csóka úgy vezet, mint egy állat, de közben biztonságosan is. Szóval komoly volt. Voltunk a mindenhol kb :) csak nem álltunk meg sehol.
Ez a következő fontos adat erről a partvidékről. Lehet, hogy melegnek tűnik az idő a képeken, de (bocsi előre is) kibaszott-kurva hideg van, ha nem süt a nap. Az ok, pedig az, hogy a Csendes óceán hűti le a levegőt, és emiatt tényleg pulóverben kellett járkálnunk. A másik dolog, hogy ha valaki kijön ide. akkor készüljön fel, hogy szinte sehol nem lehet megállni, tehát ha képeket akarsz csinálni, akkor olyan gépet hozzál, hogy az tudjon 160-as záridő mellett normális éjszakai képeket csinálni, és hozz egy olyat is, amihez van legalább két pótaksid, és ráfér vagy 500 kép. Ha ez megvan nem fogsz bosszankodni, hogy a nap felénél kifogy az akku. Én így jártam és nem kívánom senkinek ezt az érzést. Ja és minden este töltsd fel az akkukat :DD értem?
Legnagyobb bánatotokra itt vagyok megint :)
Miután jól elbuliztuk az időt Rochesterben és környékén, a tervünk következő pontja az volt, hogy jól elmegyünk LA-be, amit meg is tettünk. Jól :D Az első lépéésként elmentünk Chicago-ba, pontosabban mentünk volna, mert az United Airlines számítógép rendszere leállt, és emiatt két órát ültünk a repülőtéren, miközben azon izgultunk, hogyan fogunk átszállni arra a gépre, ami visz minket LA-be, mert 09:45kor indul LA-be. Miután nagy nehezen leszálltunk Cichago-ba kiderült, hogy nem mehetünk be a reptérre teljesen, mert nincs elég hely a kiszálló csöveknél, emiatt további 15 percet kellett ülni a gépen, de már a földön voltunk. Muhaha :) . Na, amikor kiszállhattunk végre a gépből, megtudtuk, hogy a gépünket, amivel mennénk LA-be 09:45-ről áttették az indulását 11:05-re. Ez egy szuper infó, mert a kiszállás az konkrétan 09:57 kor sikerült. Volt időn megint egy kis Starbucks Cappuchino-ra, meg körülnézni a Chicago reptéren. komolyan nem normálisak. Náluk minden légitársaságnak külön kiszolgáló személyzete és külön terminál portjai vannak, ez azt jelenti, hogy Csak bizonyos helyekre állhatnak a gépekkel. Elég az hozzá, hogy eléggé nyűgösek voltunk, mikor megérkeztünk a másik géphez. Itt derült ki, hogy nem ugyanabba a sorba kaptuk a jegyünket :) .Volt konkrétan 3 sor különbség. Megkérdeztük a stewardess-t tud é valamit tenni, hogy e ne így legyen, de semmi. Mikor odaértünk az üveghegy végéhez láttam ám , hogy ott egy hatalmas szörnyezet, aki kéri a hámhuszat….Jajjj ez egy másik sztori. Szóval ott ült egy kedvesnek látszó 50-es kínai-ázsiai-jappán-pilonéz-afro-amerikai nő. És az volt az érdekes, hogy kedves is volt. Elmondtam neki a szitut, és egyből felfogta és helyet cserélt az Adriánnal, szóval mégis csak tudtunk beszélgetni az út alatt. Ez azért is volt jó, mert konkrétan öt órát repültünk LA-be. Itt a pilóta kitalálta, hogy nyomja neki, mint az állat, és akkor hamarabb le tudjunk szállni LA, de a torony az utolsó órában jelezte a gépnek, hogy olyan időben érkezünk, hogy nem tud fogadni, szóval maxi lassulás, és időben kell leszállni. Ezen a járaton lehetett mindenféle zenét hallgatni, de a legviccesebb az volt, hogy a kilences csatornán konkrétan meg lehetett hallgatni a torony beszélgetését. Mikor leszálltunk LA az Adrián valamilyen rokona (bocsánat , de nem tudom milyen a családi kapcsolat, talán a nagybátyja) LULI. Na most ő konkrétan a HUNTITON BEACH en lakik. Az óceán partjától pontosan 4 mérföldre. Hozzájuk mentünk, és náluk töltöttük az éjszakát. Megmutatta, mi merre van, Majd elvitt minket egy autókölcsönzőbe és béreltünk egy Dodge Charger-t. Kb 3 literes V6-os motorja van, bazi jó a hangja, nagyon kényelmes, de komoly 470 USD-be került a 7 napra, amire kivettük. Eszméletlen sokat kellet alkudozni, mert 540-ről indultunk. A kocsikat az ENTERPRISE CAR SERVICE biztosította számunkra :) . A másik komoly dolog, hogy további 100 USD lett volna a GPS. Annyiért itt kint is veszel feltöltött USA és Kanada térképpel. DE Luli közölte, hogy van neki egy haverja, akinek van és akkor ő jól elkéri, és akkor nekünk le olyan és az nekünk jó. Miért? Hát azért, mert ha bárki kijön ide és csak úgy lógni akar itt, és nem tervezi meg előre pontról pontra, hogy mit, és hogyan, és mikor, és hol, akkor elveszett ember, ha nincs egy guider (egy kísérő), aki segít. Szóval nagy jó dolog a GPS itt. És pontos is meg minden. Szóval cool cucc. Visszamentünk a Luliékhoz és kitaláltuk, hogy mit is csináljunk a következő 9 napban. Mivel szombaton van július negyedike, ezért minden iszonyatos drága. A kosi is azért volt 470, 350 helyett. A másik ilyen drága dolog a szállás. Pl. San Francisco-ban 70USD alatt nem találtunk szállást, de Las Vegasban sem 100USD alatt. Most figyeljetek viszont hétköznap Las Vagasban a szállás 20-30USD között van, mert annyira kevesen vannak. Ezek után felhívtuk David-et, akit a Miki esküvőjén ismertünk meg és SF-ben lakik. Kérdeztük, hogy tud e valami jó szállást, mert mi már nem találtunk. Erre közölte, hogy ő nem SF-ben lakik, hanem Oakland-ben, a Merritt Lake partján és van egy üres szobája és lakjunk nála a hétvégén, meg jól megmutatja a várost is :D
lake Merritt
( Keressétek a kis piros karikát :D )
Ennyi. Lássuk be elcseszett szerencsés fickó vagyok. Most már csak a nők terén kellene valami normálist, vagy éppen ellenkezőleg őrültet találnom :D és nem Amerikában :D.
Oké, tehát holnap megyünk reggel SF-be a 101-es és az 1-es úton. Majd ott találkozunk David, és utána megnézése SF-nek :)
Képek később, nap zenéje nincs :)
Miután jól elbuliztuk az időt Rochesterben és környékén, a tervünk következő pontja az volt, hogy jól elmegyünk LA-be, amit meg is tettünk. Jól :D Az első lépéésként elmentünk Chicago-ba, pontosabban mentünk volna, mert az United Airlines számítógép rendszere leállt, és emiatt két órát ültünk a repülőtéren, miközben azon izgultunk, hogyan fogunk átszállni arra a gépre, ami visz minket LA-be, mert 09:45kor indul LA-be. Miután nagy nehezen leszálltunk Cichago-ba kiderült, hogy nem mehetünk be a reptérre teljesen, mert nincs elég hely a kiszálló csöveknél, emiatt további 15 percet kellett ülni a gépen, de már a földön voltunk. Muhaha :) . Na, amikor kiszállhattunk végre a gépből, megtudtuk, hogy a gépünket, amivel mennénk LA-be 09:45-ről áttették az indulását 11:05-re. Ez egy szuper infó, mert a kiszállás az konkrétan 09:57 kor sikerült. Volt időn megint egy kis Starbucks Cappuchino-ra, meg körülnézni a Chicago reptéren. komolyan nem normálisak. Náluk minden légitársaságnak külön kiszolgáló személyzete és külön terminál portjai vannak, ez azt jelenti, hogy Csak bizonyos helyekre állhatnak a gépekkel. Elég az hozzá, hogy eléggé nyűgösek voltunk, mikor megérkeztünk a másik géphez. Itt derült ki, hogy nem ugyanabba a sorba kaptuk a jegyünket :) .Volt konkrétan 3 sor különbség. Megkérdeztük a stewardess-t tud é valamit tenni, hogy e ne így legyen, de semmi. Mikor odaértünk az üveghegy végéhez láttam ám , hogy ott egy hatalmas szörnyezet, aki kéri a hámhuszat….Jajjj ez egy másik sztori. Szóval ott ült egy kedvesnek látszó 50-es kínai-ázsiai-jappán-pilonéz-afro-amerikai nő. És az volt az érdekes, hogy kedves is volt. Elmondtam neki a szitut, és egyből felfogta és helyet cserélt az Adriánnal, szóval mégis csak tudtunk beszélgetni az út alatt. Ez azért is volt jó, mert konkrétan öt órát repültünk LA-be. Itt a pilóta kitalálta, hogy nyomja neki, mint az állat, és akkor hamarabb le tudjunk szállni LA, de a torony az utolsó órában jelezte a gépnek, hogy olyan időben érkezünk, hogy nem tud fogadni, szóval maxi lassulás, és időben kell leszállni. Ezen a járaton lehetett mindenféle zenét hallgatni, de a legviccesebb az volt, hogy a kilences csatornán konkrétan meg lehetett hallgatni a torony beszélgetését. Mikor leszálltunk LA az Adrián valamilyen rokona (bocsánat , de nem tudom milyen a családi kapcsolat, talán a nagybátyja) LULI. Na most ő konkrétan a HUNTITON BEACH en lakik. Az óceán partjától pontosan 4 mérföldre. Hozzájuk mentünk, és náluk töltöttük az éjszakát. Megmutatta, mi merre van, Majd elvitt minket egy autókölcsönzőbe és béreltünk egy Dodge Charger-t. Kb 3 literes V6-os motorja van, bazi jó a hangja, nagyon kényelmes, de komoly 470 USD-be került a 7 napra, amire kivettük. Eszméletlen sokat kellet alkudozni, mert 540-ről indultunk. A kocsikat az ENTERPRISE CAR SERVICE biztosította számunkra :) . A másik komoly dolog, hogy további 100 USD lett volna a GPS. Annyiért itt kint is veszel feltöltött USA és Kanada térképpel. DE Luli közölte, hogy van neki egy haverja, akinek van és akkor ő jól elkéri, és akkor nekünk le olyan és az nekünk jó. Miért? Hát azért, mert ha bárki kijön ide és csak úgy lógni akar itt, és nem tervezi meg előre pontról pontra, hogy mit, és hogyan, és mikor, és hol, akkor elveszett ember, ha nincs egy guider (egy kísérő), aki segít. Szóval nagy jó dolog a GPS itt. És pontos is meg minden. Szóval cool cucc. Visszamentünk a Luliékhoz és kitaláltuk, hogy mit is csináljunk a következő 9 napban. Mivel szombaton van július negyedike, ezért minden iszonyatos drága. A kosi is azért volt 470, 350 helyett. A másik ilyen drága dolog a szállás. Pl. San Francisco-ban 70USD alatt nem találtunk szállást, de Las Vegasban sem 100USD alatt. Most figyeljetek viszont hétköznap Las Vagasban a szállás 20-30USD között van, mert annyira kevesen vannak. Ezek után felhívtuk David-et, akit a Miki esküvőjén ismertünk meg és SF-ben lakik. Kérdeztük, hogy tud e valami jó szállást, mert mi már nem találtunk. Erre közölte, hogy ő nem SF-ben lakik, hanem Oakland-ben, a Merritt Lake partján és van egy üres szobája és lakjunk nála a hétvégén, meg jól megmutatja a várost is :D
lake Merritt
( Keressétek a kis piros karikát :D )
Ennyi. Lássuk be elcseszett szerencsés fickó vagyok. Most már csak a nők terén kellene valami normálist, vagy éppen ellenkezőleg őrültet találnom :D és nem Amerikában :D.
Oké, tehát holnap megyünk reggel SF-be a 101-es és az 1-es úton. Majd ott találkozunk David, és utána megnézése SF-nek :)
Képek később, nap zenéje nincs :)
2009. július 3., péntek
Kedd és szerda
Na Toronto. Elöljáróban annyit, hogy elképesztően nagy a város. Életemben nem láttam még ilyen nagy autópályákat. Maga az utazás kicsit kényelmetlen volt, mert öten voltunk autóban. Másodjára pedig azért volt nehézkes a dolog, mert egy igen fárasztó három órás út választott el minket a nagyvárostól. Az út alatt folyamatosan esett az eső, és attól tartottunk, hogy ott is esni fog. De szerencsénk volt , mert konkrétan szakadt az eső :( emiatt alig láttunk valamit, így a tornyot sem, ami miatt pedig megtettük ezt a nagy utat. Volt egy rész az autópályán, amikor olyan hat sávos lehetett, hogy a Miki kitalálta, tegyük fel töltőre a GPS-t. Na pont akkor kellett volna lefordulni a pályáról :D Jól eltévedtünk, ami további fél óra csúszást és egy kis idegeskedést okozott az autóban ülőkre.
Azért nagy nehezen odaértünk, és minden addigi gondunk egy csapásra egy hatalmas nagy nyársra lett tűzve. A CN Tower egy olyan építménye a Világnak, amit mindenkinek látni kell egyszer az életben. Szerintem. Torontó egyik belvárosi részében áll a rettenet, és olyan hatalmas a maga 553 méterével, hogy nem lehet vele mit kezdeni. Elsőnek is már a mellette álló bazi nagy stadion is kiakasztó, de ahogy előtűnik ez a műszaki csoda, egyszerűen eláll az ember lélegzete. A toronyban három szinten történnek a dolgok. Az első szint a földszint ugye :D Nagyon okosan itt mész be, itt lehet venni mindenféle marhaságot, meg itt lehet ilyen mindenféle mozikat megnézni. A második szint 346 méteren van, a következő meg 447-en. A második szinten van az első kilátó, meg a GLASS FLOOR, meg egy középszar kajálda (természetesen kipróbáltuk :D) A harmadik szintem van a Sky Pod nevű okosság, ami egy második kilátószint.
CN WIKI Tower
És az én képeim:
EgaMagE képei
A bejutás már maga megér egy mesét, mert 4 féle jegyet adnak, attól függően, hogy milyen eseményeket akarsz megnézni. Például nem kell megvenni a Sky Pod-ra a jegyet, ha nem akarsz felmenni, DE a trükk most jön. A maxi jegy 32 CAN dollár, a következő az 26, majd 24, a legolcsóbb pedig 23 dollár. A másik nagy trükk, hogy ha a full jegyet veszed meg, akkor egy külön sorba állhatsz be a liftnél, és akkor nem kell egy órát várnod, hanem csak öt percet. A kanadai és az amerikai dollár között 1.1 a váltószám az amerikaiak szerint, de a kanadaiak egy az egyben váltják. Erre az amik az usában 1.25 ben váltják a kanadai dollárt :). Viszont ha már felértél, ott egy külön sorba kell állnod, a következő liftnél, hogy tovább vigyen. A lift alja üvegből van :D és olyan 25 km/h-val visz fel. Elég kemény süti :D . A másik keménykedés, hogy a második lifthez olyan 30 percet kellett várni, de megérte az élményt :) . Az autónak parkolót, olyan 2 perc sétára tudtunk megállni a CN Tower mellett, viszont 25 dollár volt egy az egyben váltva :). A látkép, ami fent fogadott, hihetetlen, de az igazán komoly esemény az volt, hogy az Adrián is feljött velünk a toronyba, pedig olyan tériszonya van, hogy szédül a betonon :) Szóval feljött az üveglifttel, ami ráadásul az épületen kívül megy, hogy lehessen látni, mi történik :) Majd kiment a szélére, és van erről fénykép is. Nekem meg mindegy, mert eddig sem voltam normális :) A lényeg, hogy totál riszpekt a csókának. Az időjárás, meg kitalálta, hogy ha már ott vagyunk, akkor a CN Tower magasságában nem fog esni, csak máshol, ezért nagyon szép kilátást kaptunk vicces felhőképekkel és egy kellemes 22 fokkal. Mikor elindultunk visszafele, akkor húsz perc után megint elkezdett szakadni az eső. A Miki vezetett visszafele is, és megint eltévedt, még Kanadában, aminek az lett a következménye, hogy azon a hídon mentünk át az államokba, ami a Niagara mellet megy vissza :) szóval megint láttam a Niagarát. Miután ezzel megvoltunk, kitaláltuk, hogy átmegyünk a Gyurihoz. Pontosaban felhívott minket, hogy akkor ő most barbi és süt nekünk fákkin húst „baszket”. :D Az arc akkora, hogy adott három sapkát, mert egyet kotta részegen elhagytam. A másik, hogy a bazmeg, nála a baszket kifejezéssel egyenértékű, tehát, ha káromkodni akart, akkor a „baszket” szó mindenképpen a mondat részét képezte. Mivel elég sokat voltunk a nagy és szép CNT-ben, ezért este tíz magasságában értünk a Gyurihoz. Ott volt Feri, meg a Zsuzsa, meg a Zsuzsa anyukája, aki jól emlékezett rá, hogy nekem most hatodikán van a névnapom. Ennek okán felnyitott a Gyuri egy üveg Whiskey-t, ami gyakorlatilag egyedül sikerült elpusztítanom, mert nagyon veszélyes volt ám a bolygóra nézvést. Engem is két napig kiütött. A piálás közben valamikor előkerültek mindenféle maroklőfegyverek, meg puskák, meg olyan finom negyedfontos „medium” steak-et ettem, hogy hinnye no. Sose többet „Well Done”. Miután hős voltam, teljesen szétestem és reggelre az Adriánnal megbeszélték, hogy lemegyünk a Gyuri nyaralójába je és ott fogunk jetski-ni baszket. ÉS tényleg így is történt, ellenberger viszont olyan részeg voltam még, hogy amikor kihajoltam az aznap este kapott zsír új sapkával a fejemen menet közben az autóból, hát a szél az jól lefújta, és már nem volt kedvünk megállni. Este kaptam még másik kettő sapkát, meg két pólót. Így utólag nagy komolyság volt, ennyire elereszteni magam, persze a Gyuri mindenkinek elmondta, mert reggel, amikor felkeltettek lementem valahogy a földszintre, kimentem a deckre (terasz), és ott újra lefeküdtem és elaludtam. Na most ezt estére mindenki tudta, ami meg már annyira nem volt vicces :D baszket és fákk. Mikor odaértünk a Mikihez, már azzal kezdte a fogadásom, hogy kinyitott egy üveg whiskey-t, adok e belőle, vagy nyisson magának egy másikat, és megágyazott a teraszon is :D
Itt aludtunk szerda este, pontosabban aludtunk volna, mert az Adrián megfázott, és olyan hangosan horkolt, hogy nm tudtam aludni csak olyan 2 órát de azt is csak az után, hogy felmentem a Mikiéknél az emeletre, és ott aludtam a folyosón :D Totál baszket vót na. Jú rájt?
Ha valakinek esetleg még nem esett volna le, hogy a Blog írója nem teljesen 100as baszket, akkor csak saját felelősségre itt egy pár kép, ami bizonyítja, hogy tényleg nem kerek a fickó.
A Mage, aki nem kerek
Na ennyi.
Azért nagy nehezen odaértünk, és minden addigi gondunk egy csapásra egy hatalmas nagy nyársra lett tűzve. A CN Tower egy olyan építménye a Világnak, amit mindenkinek látni kell egyszer az életben. Szerintem. Torontó egyik belvárosi részében áll a rettenet, és olyan hatalmas a maga 553 méterével, hogy nem lehet vele mit kezdeni. Elsőnek is már a mellette álló bazi nagy stadion is kiakasztó, de ahogy előtűnik ez a műszaki csoda, egyszerűen eláll az ember lélegzete. A toronyban három szinten történnek a dolgok. Az első szint a földszint ugye :D Nagyon okosan itt mész be, itt lehet venni mindenféle marhaságot, meg itt lehet ilyen mindenféle mozikat megnézni. A második szint 346 méteren van, a következő meg 447-en. A második szinten van az első kilátó, meg a GLASS FLOOR, meg egy középszar kajálda (természetesen kipróbáltuk :D) A harmadik szintem van a Sky Pod nevű okosság, ami egy második kilátószint.
CN WIKI Tower
És az én képeim:
EgaMagE képei
A bejutás már maga megér egy mesét, mert 4 féle jegyet adnak, attól függően, hogy milyen eseményeket akarsz megnézni. Például nem kell megvenni a Sky Pod-ra a jegyet, ha nem akarsz felmenni, DE a trükk most jön. A maxi jegy 32 CAN dollár, a következő az 26, majd 24, a legolcsóbb pedig 23 dollár. A másik nagy trükk, hogy ha a full jegyet veszed meg, akkor egy külön sorba állhatsz be a liftnél, és akkor nem kell egy órát várnod, hanem csak öt percet. A kanadai és az amerikai dollár között 1.1 a váltószám az amerikaiak szerint, de a kanadaiak egy az egyben váltják. Erre az amik az usában 1.25 ben váltják a kanadai dollárt :). Viszont ha már felértél, ott egy külön sorba kell állnod, a következő liftnél, hogy tovább vigyen. A lift alja üvegből van :D és olyan 25 km/h-val visz fel. Elég kemény süti :D . A másik keménykedés, hogy a második lifthez olyan 30 percet kellett várni, de megérte az élményt :) . Az autónak parkolót, olyan 2 perc sétára tudtunk megállni a CN Tower mellett, viszont 25 dollár volt egy az egyben váltva :). A látkép, ami fent fogadott, hihetetlen, de az igazán komoly esemény az volt, hogy az Adrián is feljött velünk a toronyba, pedig olyan tériszonya van, hogy szédül a betonon :) Szóval feljött az üveglifttel, ami ráadásul az épületen kívül megy, hogy lehessen látni, mi történik :) Majd kiment a szélére, és van erről fénykép is. Nekem meg mindegy, mert eddig sem voltam normális :) A lényeg, hogy totál riszpekt a csókának. Az időjárás, meg kitalálta, hogy ha már ott vagyunk, akkor a CN Tower magasságában nem fog esni, csak máshol, ezért nagyon szép kilátást kaptunk vicces felhőképekkel és egy kellemes 22 fokkal. Mikor elindultunk visszafele, akkor húsz perc után megint elkezdett szakadni az eső. A Miki vezetett visszafele is, és megint eltévedt, még Kanadában, aminek az lett a következménye, hogy azon a hídon mentünk át az államokba, ami a Niagara mellet megy vissza :) szóval megint láttam a Niagarát. Miután ezzel megvoltunk, kitaláltuk, hogy átmegyünk a Gyurihoz. Pontosaban felhívott minket, hogy akkor ő most barbi és süt nekünk fákkin húst „baszket”. :D Az arc akkora, hogy adott három sapkát, mert egyet kotta részegen elhagytam. A másik, hogy a bazmeg, nála a baszket kifejezéssel egyenértékű, tehát, ha káromkodni akart, akkor a „baszket” szó mindenképpen a mondat részét képezte. Mivel elég sokat voltunk a nagy és szép CNT-ben, ezért este tíz magasságában értünk a Gyurihoz. Ott volt Feri, meg a Zsuzsa, meg a Zsuzsa anyukája, aki jól emlékezett rá, hogy nekem most hatodikán van a névnapom. Ennek okán felnyitott a Gyuri egy üveg Whiskey-t, ami gyakorlatilag egyedül sikerült elpusztítanom, mert nagyon veszélyes volt ám a bolygóra nézvést. Engem is két napig kiütött. A piálás közben valamikor előkerültek mindenféle maroklőfegyverek, meg puskák, meg olyan finom negyedfontos „medium” steak-et ettem, hogy hinnye no. Sose többet „Well Done”. Miután hős voltam, teljesen szétestem és reggelre az Adriánnal megbeszélték, hogy lemegyünk a Gyuri nyaralójába je és ott fogunk jetski-ni baszket. ÉS tényleg így is történt, ellenberger viszont olyan részeg voltam még, hogy amikor kihajoltam az aznap este kapott zsír új sapkával a fejemen menet közben az autóból, hát a szél az jól lefújta, és már nem volt kedvünk megállni. Este kaptam még másik kettő sapkát, meg két pólót. Így utólag nagy komolyság volt, ennyire elereszteni magam, persze a Gyuri mindenkinek elmondta, mert reggel, amikor felkeltettek lementem valahogy a földszintre, kimentem a deckre (terasz), és ott újra lefeküdtem és elaludtam. Na most ezt estére mindenki tudta, ami meg már annyira nem volt vicces :D baszket és fákk. Mikor odaértünk a Mikihez, már azzal kezdte a fogadásom, hogy kinyitott egy üveg whiskey-t, adok e belőle, vagy nyisson magának egy másikat, és megágyazott a teraszon is :D
Itt aludtunk szerda este, pontosabban aludtunk volna, mert az Adrián megfázott, és olyan hangosan horkolt, hogy nm tudtam aludni csak olyan 2 órát de azt is csak az után, hogy felmentem a Mikiéknél az emeletre, és ott aludtam a folyosón :D Totál baszket vót na. Jú rájt?
Ha valakinek esetleg még nem esett volna le, hogy a Blog írója nem teljesen 100as baszket, akkor csak saját felelősségre itt egy pár kép, ami bizonyítja, hogy tényleg nem kerek a fickó.
A Mage, aki nem kerek
Na ennyi.
2009. június 30., kedd
Ó basszus ez meg kimaradt :DDDDD
Bocsánat mindenki ezt még tegnap be akartam linkelni, de nem jött össze.
Mégis csak el kellene mennem kazánkovácsnak.
Most jön az a rész, hogy lehet engem útálni kicsit :D
A niagara
Na sziasztok. Indulok Torontóba.
M.
Mégis csak el kellene mennem kazánkovácsnak.
Most jön az a rész, hogy lehet engem útálni kicsit :D
A niagara
Na sziasztok. Indulok Torontóba.
M.
a képek amiket meg szeretnék mutatni :)
Hello minden kedves olvasó :)
Ma is csináltunk egy csomó mindent, de elsőnek a képeket meg a html linket szeretném megoldani... De mivel informatikus vagyok, ezért nem megy :)
Első nap képei
Na jó mégis csak megy :)
és a ház ahol lakunk az is itt látható
Második nap
Nem savazni :D
A próba napja és az esküvőé egyben
Ezek a képek, mint a címe is mutatja, az esküvőn készültek, meg az előtte való napon megtartott próbán.
Természetesen ennél sokkal több kép készült, de azon meztelen csajok, meg ilyen rúdon pörgéses események vannak, amik biztos nem érdekelnek senkit :)
Szóval a következő csomag pedig a hétfői pihenés képeen elkövetett Lake Ontario meglátogatása volt, meg egy rettenetes nagy zabálás. Most már legalább értem miért tudnak ezek a szegény amerikaiak ennyire elhízni.
Rettenetesen nagy az adag, amit felszolgálnak, és az összes üdítőből free refill van. Az Adrián limonádét kért, és Ben a felszolgáló arc, konkrétan háromszor megpróbálta rábeszélni, hogy ugyan kérjen már még limonádét, mert ingyen van. Amikor megkérdeztem, hogy szabad é fényképezni az étterem belsejét, akkor fogta fel, hogy bizony mi teljesen lökött európai csokkerek vagyunk. Addig egyáltalán nem értettem mit mond, de onnantól kicsit lassabban beszélt (kb. 3x lassabban), és a szavak végét is képes volt kimondani :D. Az események a BUGABOO CREEK Steak Housban. történtek.
Kértem előételnek olyan kis aranyaosnak tűnő mini hamburgereket (kép fent). Namost a négy hambi kb. akkor volt mint a sajtburger, de a buci töményebb, és a hús benne kb háromszor vastagabb. Igaziból, már azzal jóllaktam. De utána kértem mg egy rendes hambit, amit negyed font húsból csináltak, és mellé sültkrumpli. Az Adrián meg rántott tintahal karikákat kért, és utána egy jó kis MIDDLE steak-et :)
Olyan rettenetesen teleettem magam, hogy most két napig nem lesz gond csak inni kell utána :)
Holnap reggel indulunk Torontóba remélem, mert lehet, hogy mégsem megyünk, mert 3 óra oda és három vissza, szóval kicsit sok. Meglássuk. Az Ontarió Tó. nagyon szép volt, főleg a partmenti út, ahol meseszép házakat találunk. Amúgy ilyenkor jó, de a helyi tényezők elbeszélése alapján a télen a tavon átzúduló kanadai HURG :D , rájukfagyassza a házat, szóval nem olyan vicces azért itten a tél.
Azt meséltem már, hogy az autópályáért fizetni kell?
Úgy hívják őket, hogy interstate, és bizony komoly pénzeket kell leperkálni az őr bácsinak. Ja és minden, mait eddig elmeséltem, az csak New York államra igaz, mert a többiek másképp teljesen hülyék :)
Például az egyik képen jól látszik, hogy a táblákat konkrétan vízvezetékcsövekre szerelték fel. Akikkel eddig beszéltem és magyarok, azt mondták, hogy szerintük az egész USA ilyen. messziről nagyon szép, de közelről, jól megvizsgálva, azért csak előkerül a sziló, meg a kókány...Háát én is láttam azért ezt azt, de attól még az emberek valahogy pozitívabbak na (Jól rám is ragadt).
És akkor a képek:
Itten ni
További kitartást. A mai napra valami Pulp Fiction Movie zenét akartam belinkelni, mert az szólt a rádióban, de nem tudom melyik volt az, szóval hallgassátok meg mind a Youtube-on :P
Mage
Ma is csináltunk egy csomó mindent, de elsőnek a képeket meg a html linket szeretném megoldani... De mivel informatikus vagyok, ezért nem megy :)
Első nap képei
Na jó mégis csak megy :)
és a ház ahol lakunk az is itt látható
Második nap
Nem savazni :D
A próba napja és az esküvőé egyben
Ezek a képek, mint a címe is mutatja, az esküvőn készültek, meg az előtte való napon megtartott próbán.
Természetesen ennél sokkal több kép készült, de azon meztelen csajok, meg ilyen rúdon pörgéses események vannak, amik biztos nem érdekelnek senkit :)
Szóval a következő csomag pedig a hétfői pihenés képeen elkövetett Lake Ontario meglátogatása volt, meg egy rettenetes nagy zabálás. Most már legalább értem miért tudnak ezek a szegény amerikaiak ennyire elhízni.
Rettenetesen nagy az adag, amit felszolgálnak, és az összes üdítőből free refill van. Az Adrián limonádét kért, és Ben a felszolgáló arc, konkrétan háromszor megpróbálta rábeszélni, hogy ugyan kérjen már még limonádét, mert ingyen van. Amikor megkérdeztem, hogy szabad é fényképezni az étterem belsejét, akkor fogta fel, hogy bizony mi teljesen lökött európai csokkerek vagyunk. Addig egyáltalán nem értettem mit mond, de onnantól kicsit lassabban beszélt (kb. 3x lassabban), és a szavak végét is képes volt kimondani :D. Az események a BUGABOO CREEK Steak Housban. történtek.
Kértem előételnek olyan kis aranyaosnak tűnő mini hamburgereket (kép fent). Namost a négy hambi kb. akkor volt mint a sajtburger, de a buci töményebb, és a hús benne kb háromszor vastagabb. Igaziból, már azzal jóllaktam. De utána kértem mg egy rendes hambit, amit negyed font húsból csináltak, és mellé sültkrumpli. Az Adrián meg rántott tintahal karikákat kért, és utána egy jó kis MIDDLE steak-et :)
Olyan rettenetesen teleettem magam, hogy most két napig nem lesz gond csak inni kell utána :)
Holnap reggel indulunk Torontóba remélem, mert lehet, hogy mégsem megyünk, mert 3 óra oda és három vissza, szóval kicsit sok. Meglássuk. Az Ontarió Tó. nagyon szép volt, főleg a partmenti út, ahol meseszép házakat találunk. Amúgy ilyenkor jó, de a helyi tényezők elbeszélése alapján a télen a tavon átzúduló kanadai HURG :D , rájukfagyassza a házat, szóval nem olyan vicces azért itten a tél.
Azt meséltem már, hogy az autópályáért fizetni kell?
Úgy hívják őket, hogy interstate, és bizony komoly pénzeket kell leperkálni az őr bácsinak. Ja és minden, mait eddig elmeséltem, az csak New York államra igaz, mert a többiek másképp teljesen hülyék :)
Például az egyik képen jól látszik, hogy a táblákat konkrétan vízvezetékcsövekre szerelték fel. Akikkel eddig beszéltem és magyarok, azt mondták, hogy szerintük az egész USA ilyen. messziről nagyon szép, de közelről, jól megvizsgálva, azért csak előkerül a sziló, meg a kókány...Háát én is láttam azért ezt azt, de attól még az emberek valahogy pozitívabbak na (Jól rám is ragadt).
És akkor a képek:
Itten ni
További kitartást. A mai napra valami Pulp Fiction Movie zenét akartam belinkelni, mert az szólt a rádióban, de nem tudom melyik volt az, szóval hallgassátok meg mind a Youtube-on :P
Mage
2009. június 29., hétfő
Szombat és Vasárnap
Az egész olyan fura, mert igazából nem nagyon lehet mit írni egy esküvőről. Szép volt, jól szervezett, és nagyon rövid. Az itteni esküvőktől szerintem minden normális magyar ember agylobot kapna :)
Mégpedig azért, mert konkrétan 22:30kor vége volt :) Komoly mi?
Kezdem az elején. Szombat reggel nem mentem el az Adriánékkal a ruhapróba második felvonására, bár biztos fun volt, hanem itt maradtam és rendezgettem a képeket, meg a blogot írtam. Délután egykor átmentünk a Mikiékhez és kaptunk rendes csirkepörköltet, ami persze nem igaz, mert bár nagyon finom volt az ízesítése azért csak ízetlen volt a csirke húsa. Ez azért van, mert tényleg nincs íze a húsnak. Szóval azért nem az a hazai csirkepöri. Viszont húsi szóval befogom a szám :) Innen mentünk a Geneva nevű kisvárosba, ami eléggé lepusztult kisváros, egy nagyon régi gazdag negyeddel. Láttam végre ilyen tipikus táta-alfa, gamma-delta, kóta-piskóta-tetra-meta-peta házakat. Komolyan, mint a teenager filmekben :) . A kastély az tényleg egy kastély volt, amit úgy kell elképzelni, mint egy 19. század elején épült angol vidéki kúriát inkább. Nem az a masszív kastély típus, mint a Vajda Hunyad vára pl :) Itt volt az esküvői próba. komolyan kétszer végig lett próbálva, ki hova áll, mit mond, mit csinál, ki hova ül. Teljesen profin meg volt szervezve. Azután hazamentünk, majd este billiárdoztunk egy csomót, és egy kis esti fürdés, majd be a tollak közé.
Vasárnap reggel elmentünk a Mikiékhez, ahova velünk jött a David majd felvettük a Mikit is és elmentünk tankolni, meg nekem felvenni kp-t, meg egy rendes Starbuck-ba :DDD Go vissza Mikiék, majd vissza Lizáék, és felkészültünk az esküvőre. LOL kicsit túlöltöztem a népeket, mert én voltam az egyetlen, aki saját öltönyt hozott. Mindenki máson ilyen bérelt rettenet volt. A bérleti díj 150 dollár. Mondjuk ezért „rádvarrják” az öltönyt, de otthon pesten a városból kirugdosnak, ha ilyen ruhát adna ki a keze alól bárki is. Na mind1 is. It’s okay. Az esküvőre persze elkezdett esni az eső, így bent rendezték meg a ceremóniát. A ceremónia maga nagyon szépen meg volt szervezve. Jaj kimaradt a limó :) Hát limóval mentünk az esküvőre. A cadillac rettenetet a „Diamonds limo” biztosította, és teljesen lepukkant gépet képzeljetek el. Egy csomó helyen össze volt csavarozva belülről. kilógtak a kábelek, nem volt zene és csak ásványvíz volt az autóban. Viszont amikor beültünk, úgy 10en a gépbe és elindult lett zene is, mégpedig rádió, majd pedig ásványvízzel teleittuk magunkat és azért valahogy meglett a limó érzés is. Szóval funni volt. Pipa. Szóval az esküvő. Hát a szertartás után a bárpult teljesen ingyenessé vált hirtelen és lehetett inni mindenféle italokat, meg koktélt. Elsőnek feladtam a leckét e pultos arcnak, mert kértem egy nagyon komoly mojito-t. Na a csóka előrántotta a molito mix-es üveget. Ráöntötte a jégre, majd megtolta Bacardi-val, és ennyi :) Másodiknak kértem valami teljesen egyedi Burnont, a nevére már nem emléxem, ami annyira régen volt kinyitva, hogy amikor kiöntötte a poharamba, kaptam bele úgy 6-8 kicsi muslincát is :) Húsos Whiskey :) Szóltam, hogy Buddy I have some bugs or flies on my drink. Kiöntötte, majd nyitott egy teljesen új üveggel, pedig a másik még kb félig volt. Szóval fun. A ceremónia előtt, amikor odaértünk, Ismét találkoztunk Gyurival és Zsuzsával. Gyurinak vn egy H3-as Hummerje, de a fickó olyan laza, hogy hozott saját választású Bourbon-t, meg hozott Saját készítésű kolbászt, meg szalonnát, hagymával kenyeret és zsírt. Igazi magyar ember :D hát a kolbász, amit csinálnak elképesztő finom, de tényleg. Eljött Gyulabácsi is (Mindenki a Gyurinak dolgozik, és a Miki kollegái emiatt) aki meg épített egy füstölőt otthon magának a biztonság kedvéért :) és ő füstöli a cuccot. Van valami fafeldolgozó üzem, ahonnan veszik a faanyagot (2by4oak) és onnan van a faforgács, amivel Gyulabácsi füstöl. Szóval egy H3-asból ettünk a csomagtartóból kolbászt és Whiskey-t ittunk hozzá a parkolóban, az esküvő előtt :D. Bunkó magyarok :D
Az esküvői ebéd, gyakorlatilag egy gyorsétteremhez volt hasonló, és az íze is kb olyan volt. Lazacot kértem, de olyan rettenetesen ízetlen volt, hogy az hihetetlen. Volt előtte saláta, majd a végén süti. Kb egy óra alatt lerendezték az egészet. Volt mindenféle tósztok mondása meg, ha elkezdett kolompolni valaki a poharával és azt mások is folytatták, akkor az ifjú párnak csókot kellet váltani :D
Kaja után tánc jött :D Hát ez konkrét becsoki. Az amerikai fiúk, gyakorlatilag nem tudnak táncolni, és nem is nagyon akarnak. Volt kb 6-8 fiatal pár, és a fiúk egy két pár kivételével csak kétszer táncoltak. De az maradandó élmény volt :DDDDDDDDDDD
Szóval jókat mulattunk ÜLVE az Adriánnal, majd amikor már bátorra ittunk magunkat, levettük a cipőt és elkezdtünk táncolni a többi Magyarral :D, onnantól kezdve egész jó lett a buli :)
Egészen este tízig, ugyanis akkor bemondta a zenefelelős, hogy köszi-köszi, de húzzatok haza vége a bulinak. tizenegyre jött a limo, de most egy limo-busz jött. Ennek szép volt a belseje, viszont itt sem volt, még pezsgő sem. Miután hazaértünk. Megint nekiálltunk a billiárdnak s hajnali egyig toltuk.
Az érzések amiket le szeretnék írni erről a 4 napról már megvannak, csak le kéne fordítani szövegre, de a szavakat még nem találtam meg. Tanán annyi, hogy itt mindenki alapvetően pozitív és happy, de ez csak olyan felületes izé. A távolságtartás az nagyon megy. Senki nem akarja a másikra erőltetni a problémáját, mert nem vevők rá. Ezért nem is panaszkodnak. It’s okay. It’s good. Just do it. No problem. Szóval látszólag minden ok. A pozitív kezdés viszont mindent megkönnyít. Nem kérnek segítséget, hanem megvárják, amíg felajánlod, és akkor annyit fogadnak belőle, amennyit adsz, annak meg jól örülnek. Szóval egyelőre ennyi.
Szombatra és vasárnapra a nap zenéje.
A sweet home alabama :)
http://www.youtube.com/watch?v=IwWUOmk7wO0
pákány
Mégpedig azért, mert konkrétan 22:30kor vége volt :) Komoly mi?
Kezdem az elején. Szombat reggel nem mentem el az Adriánékkal a ruhapróba második felvonására, bár biztos fun volt, hanem itt maradtam és rendezgettem a képeket, meg a blogot írtam. Délután egykor átmentünk a Mikiékhez és kaptunk rendes csirkepörköltet, ami persze nem igaz, mert bár nagyon finom volt az ízesítése azért csak ízetlen volt a csirke húsa. Ez azért van, mert tényleg nincs íze a húsnak. Szóval azért nem az a hazai csirkepöri. Viszont húsi szóval befogom a szám :) Innen mentünk a Geneva nevű kisvárosba, ami eléggé lepusztult kisváros, egy nagyon régi gazdag negyeddel. Láttam végre ilyen tipikus táta-alfa, gamma-delta, kóta-piskóta-tetra-meta-peta házakat. Komolyan, mint a teenager filmekben :) . A kastély az tényleg egy kastély volt, amit úgy kell elképzelni, mint egy 19. század elején épült angol vidéki kúriát inkább. Nem az a masszív kastély típus, mint a Vajda Hunyad vára pl :) Itt volt az esküvői próba. komolyan kétszer végig lett próbálva, ki hova áll, mit mond, mit csinál, ki hova ül. Teljesen profin meg volt szervezve. Azután hazamentünk, majd este billiárdoztunk egy csomót, és egy kis esti fürdés, majd be a tollak közé.
Vasárnap reggel elmentünk a Mikiékhez, ahova velünk jött a David majd felvettük a Mikit is és elmentünk tankolni, meg nekem felvenni kp-t, meg egy rendes Starbuck-ba :DDD Go vissza Mikiék, majd vissza Lizáék, és felkészültünk az esküvőre. LOL kicsit túlöltöztem a népeket, mert én voltam az egyetlen, aki saját öltönyt hozott. Mindenki máson ilyen bérelt rettenet volt. A bérleti díj 150 dollár. Mondjuk ezért „rádvarrják” az öltönyt, de otthon pesten a városból kirugdosnak, ha ilyen ruhát adna ki a keze alól bárki is. Na mind1 is. It’s okay. Az esküvőre persze elkezdett esni az eső, így bent rendezték meg a ceremóniát. A ceremónia maga nagyon szépen meg volt szervezve. Jaj kimaradt a limó :) Hát limóval mentünk az esküvőre. A cadillac rettenetet a „Diamonds limo” biztosította, és teljesen lepukkant gépet képzeljetek el. Egy csomó helyen össze volt csavarozva belülről. kilógtak a kábelek, nem volt zene és csak ásványvíz volt az autóban. Viszont amikor beültünk, úgy 10en a gépbe és elindult lett zene is, mégpedig rádió, majd pedig ásványvízzel teleittuk magunkat és azért valahogy meglett a limó érzés is. Szóval funni volt. Pipa. Szóval az esküvő. Hát a szertartás után a bárpult teljesen ingyenessé vált hirtelen és lehetett inni mindenféle italokat, meg koktélt. Elsőnek feladtam a leckét e pultos arcnak, mert kértem egy nagyon komoly mojito-t. Na a csóka előrántotta a molito mix-es üveget. Ráöntötte a jégre, majd megtolta Bacardi-val, és ennyi :) Másodiknak kértem valami teljesen egyedi Burnont, a nevére már nem emléxem, ami annyira régen volt kinyitva, hogy amikor kiöntötte a poharamba, kaptam bele úgy 6-8 kicsi muslincát is :) Húsos Whiskey :) Szóltam, hogy Buddy I have some bugs or flies on my drink. Kiöntötte, majd nyitott egy teljesen új üveggel, pedig a másik még kb félig volt. Szóval fun. A ceremónia előtt, amikor odaértünk, Ismét találkoztunk Gyurival és Zsuzsával. Gyurinak vn egy H3-as Hummerje, de a fickó olyan laza, hogy hozott saját választású Bourbon-t, meg hozott Saját készítésű kolbászt, meg szalonnát, hagymával kenyeret és zsírt. Igazi magyar ember :D hát a kolbász, amit csinálnak elképesztő finom, de tényleg. Eljött Gyulabácsi is (Mindenki a Gyurinak dolgozik, és a Miki kollegái emiatt) aki meg épített egy füstölőt otthon magának a biztonság kedvéért :) és ő füstöli a cuccot. Van valami fafeldolgozó üzem, ahonnan veszik a faanyagot (2by4oak) és onnan van a faforgács, amivel Gyulabácsi füstöl. Szóval egy H3-asból ettünk a csomagtartóból kolbászt és Whiskey-t ittunk hozzá a parkolóban, az esküvő előtt :D. Bunkó magyarok :D
Az esküvői ebéd, gyakorlatilag egy gyorsétteremhez volt hasonló, és az íze is kb olyan volt. Lazacot kértem, de olyan rettenetesen ízetlen volt, hogy az hihetetlen. Volt előtte saláta, majd a végén süti. Kb egy óra alatt lerendezték az egészet. Volt mindenféle tósztok mondása meg, ha elkezdett kolompolni valaki a poharával és azt mások is folytatták, akkor az ifjú párnak csókot kellet váltani :D
Kaja után tánc jött :D Hát ez konkrét becsoki. Az amerikai fiúk, gyakorlatilag nem tudnak táncolni, és nem is nagyon akarnak. Volt kb 6-8 fiatal pár, és a fiúk egy két pár kivételével csak kétszer táncoltak. De az maradandó élmény volt :DDDDDDDDDDD
Szóval jókat mulattunk ÜLVE az Adriánnal, majd amikor már bátorra ittunk magunkat, levettük a cipőt és elkezdtünk táncolni a többi Magyarral :D, onnantól kezdve egész jó lett a buli :)
Egészen este tízig, ugyanis akkor bemondta a zenefelelős, hogy köszi-köszi, de húzzatok haza vége a bulinak. tizenegyre jött a limo, de most egy limo-busz jött. Ennek szép volt a belseje, viszont itt sem volt, még pezsgő sem. Miután hazaértünk. Megint nekiálltunk a billiárdnak s hajnali egyig toltuk.
Az érzések amiket le szeretnék írni erről a 4 napról már megvannak, csak le kéne fordítani szövegre, de a szavakat még nem találtam meg. Tanán annyi, hogy itt mindenki alapvetően pozitív és happy, de ez csak olyan felületes izé. A távolságtartás az nagyon megy. Senki nem akarja a másikra erőltetni a problémáját, mert nem vevők rá. Ezért nem is panaszkodnak. It’s okay. It’s good. Just do it. No problem. Szóval látszólag minden ok. A pozitív kezdés viszont mindent megkönnyít. Nem kérnek segítséget, hanem megvárják, amíg felajánlod, és akkor annyit fogadnak belőle, amennyit adsz, annak meg jól örülnek. Szóval egyelőre ennyi.
Szombatra és vasárnapra a nap zenéje.
A sweet home alabama :)
http://www.youtube.com/watch?v=IwWUOmk7wO0
pákány
2009. június 28., vasárnap
vasárnap reggel.
Na hello :)
A szombat és a vasárnap egyben jön majd fel. Elkezdtem a képeket rendezgetni, de már most olyan sok van, hogy csuda. Idejött David és teszik neki ahogy magyarul gépelek :) Ő is egy vendég.
Nagyon vicces fazon. Oakland-ban lakik, és meghívott magához minket, ha már úgyis felmegyünk LA-ből SF-be. A képeket is hétfőn fogom felrakni, ígérem.
Na lépek. Mára ennyi. Majd próbálok a feelingről is írni valami töményt, de annyira sok az élmény, hogy nehéz rendezni, mit is írjak róla, ilyen sok apró dolog, ami miatt nehéz az egész.
A szombat és a vasárnap egyben jön majd fel. Elkezdtem a képeket rendezgetni, de már most olyan sok van, hogy csuda. Idejött David és teszik neki ahogy magyarul gépelek :) Ő is egy vendég.
Nagyon vicces fazon. Oakland-ban lakik, és meghívott magához minket, ha már úgyis felmegyünk LA-ből SF-be. A képeket is hétfőn fogom felrakni, ígérem.
Na lépek. Mára ennyi. Majd próbálok a feelingről is írni valami töményt, de annyira sok az élmény, hogy nehéz rendezni, mit is írjak róla, ilyen sok apró dolog, ami miatt nehéz az egész.
2009. június 27., szombat
Harmadik nap. Péntek
A mai napra NIAGARA megtekintése a fő program, meg este ilyen utolsó-sörözés-házasság-előtt dolog. Erről nem tudtam semmi még reggel. (A blogot úgy írom, hogy viszem magammal a laptop, és ha van idő, akkor írom, de általában másnap fejezem be :D ). Szóval felkeltünk, és kitaláltuk, hogy elmegyünk egy ilyen amerikai dinner-be és ott reggelizünk. Jól el is mentünk és valami csirkés szendót ettem meg tea meg donuts.
ADRIÁN MONDJA MA REGGEL: Minden amerikai ülve törli a seggét, ülve mos kezet és ülve szárítja, mert kb 120cm mélyen van minden, és most már megérti a Fábri azon megjegyzését, amik az amik WC-zési szokásait elemzi :))
Itt imádják az 1000 féle donuts-okat. Van minden fajta, édes, sós, sima kisütött, fehér, barna, diós, mindenféle gyümölcsdarabos. Ott írtam egy jó sokat. ÉS interneteztünk is. Gyakorlatilag minden kajáldában van free wifi, de vettem is egy t-online-os wifi hozzáférést. 6 USD, és az első felcsatlakozás után annyit netezel, amennyit csak akarsz. Ezek csak nagy turistahelyeken él és szállodákban. Mikiéknél kitaláltuk, hogy egy autóval megyünk fel a Niagarához. Szóval 4en beültünk és go fel északnyugat. Az út kb 100 mérföld és olyan másfél óra volt. Vezettünk egy csomót az autópályán, amiért bizony itt fizetni kell. Olyan 12USD volt oda-vissza. Kapus rendszer van, illetve, amikor átmész egy komolyabb hídon, akkor van hídpénz is. Ez egy dollár volt jelen esetben. Ezek az adatok csak erre az államra érvényesek, mert minden állam más, de azt majd akkor ott :)
Kitaláltam, hogy hosszú nadrág, zokni, és pulóvert is viszek magammal. Itt olyan 80-90 Farenheit van, ami olyan 25-30 Celsius kb. Elég komoly, kapucnis fazon szemüvegben felhúzott ablakokkal egy kék autóban :) De legalább mindenkinek jó. Én nem fázom, a többiek meg hűthetik magukat ezerrel :)
Kaptunk kölcsönbe egy GPS-t. anélkül tuti, hogy már rég éhen haltunk volna valahol egy erdőben :D Mind1 is. Leértünk a Niagarához. Ezt úgy kell elképzelni, mint kb Komárom és Komárnó. Mind az amerikai, mind pedig a kanadai oldalon van egy Niagara City nevű kisváros. A különbség, hogy az amerikai oldal teljesen le van pusztulva, nagyon magas a bűnözés, nagy a munkanélküliség, és összesen van három komolyabb melóhely. a Niagarához köthető épületek. kb 500 ember, az erőmű kb 2000 ember és egy nagy kaszinó ami megint olyan 1000 embernek adnak munkát a hozzá tartozó szállodával együtt. A kanadai oldalon, van kb tíz szálloda, Hard Rock Cafe, vidámpark, állatkert, a Niagara épületek, vagy öt kaszinó, nagyon sok turista és kellemesen sok rendőr. Mindkét oldalon nagy a tisztaság, de valahogy érezni lehet, hogy Kanadából jobb a Niagara látogatás ;) Mindkét oldalról ugyanazokat a programokat lehet igénybe venni kivéve egyet, a másszál be a Niagarába. Ez elég hardcore. A masszívaknak :) konkrétan egy lépcsőrendszeren be lehet mászni a Niagara vízesésbe. az egyik oldalról. Persze nem teljesen, de azért el lehet ázni frankón. Mi a „boat trip” progit választottuk. Ez egy hajókázás a Niagara vízesésbe :) Komoly fless, mert jó vizes leszel, de kapsz egy esőköpenyt, hogy még hülyén is nézzél ki, ha már vizes leszel, és halszagú :DDDD.
Jól megnéztük Niagara Falls, majd kitaláltuk, hogy átmegyünk a kanadai oldalra. Itt az átkelés volt kemény mutatvány. Konkrétan le se xarták, hogy átmegyünk, A kanadai oldalon volt egy nagyn kedves 25 körüli lány, aki bal kezes volt, és volt rajta egy akkora golyóálló mellény, hogy tankkal nem lövöd át :) Megkérdezte, hogy miért megyünk át és mennyi időre. Kaptunk szép pecsétet az útlevélbe, és már Kanadában is voltunk. Első utunk a Hard Rock Cafe, és leültünk ebédelni. ÉN kértem valami nagyon húsosat, és kaptam háromféle húsból készült BBQ-t. Volt a tányéron úgy fél kiló színhús. Kértem egy koktélt, amit jó érzékkel egy Strawberry alapú margarita koktél volt, kb 1dl tiszta tequilával. Konkrétan agyonvert :D, majd utána megtörtént az első rossz élményem, mégpedig egy elég csúnya baleset formájában, mert a nemrég összefércelt fogaim közül ez egyik első, ami komoly javításokat kapott a borda evésekor letört egy darab. Kimondottan bosszantó. Na mind1 ez van. Utána elsétáltunk a kanadai oldalon a naigara egyik végébe. Megnéztük .pipa. mehetünk vissza az államokba. Volt csudiszép pázsit, ahol lehetett heverészni. Fagyi is volt mindenfajta, meg víz, ami 2,5USD üvegenként. Ahh nem fél literesek a palackos üvegek, hanem nemtommennyi OZ, ami 591ml tehát olyan 6 deci. Tiszta őrület :) Visszafele újra volt immigration officer :D de már nem paráztam. Szegénynek mindent el kellett mondania kétszer, mert csak másodikra értettem meg (nyomi vagyok, mert még mindig nem tanultam meg rendesen angolul , de majd most se ;) ). Viszont 1 perc alatt bent voltunk az államokban. Visszasétáltunk az autóhoz és go home. Amikor beültünk az autóba minden alkalommal a rádiócsatornák átnyálazása az első program :) így találtunk rá kb egy perc után arra a számra, hogy:
http://www.youtube.com/watch?v=xm5DPlNCmtk
Szerintem ehhez nem kell mit mondani :)
A Mikiéknél kiraktuk Mikit és a Testvérét Balázst, majd elmentünk ajándék bort venni a Lala szüleinek. Persze otthonról kellett volna bort hozni, de valahogy nem sikerült. Ezek után visszamentünk a MALL-ba és az ottani Sanoma-ban megvettük az esküvői ajándékot. Itt kezdődtek a következő gondok, ugyanis minden pénzemet a kártyán tartok, és amikor ki akartam fizetni az ajándék árát (321USD, csomagolással, adóval) közölte a gép, hogy nem lehet. Szóval szombaton hívhatom fel a bankot Magyarországon 500HUF/percért, hogy mi a csöcs van. Az Adriánnál meg csak kp van. De érdekes, mert a kínai étteremben meg a Niagaránál már fizettem kártyával. szóval totál homály, és elvileg limit sincs a kártyán. Nademajd szombaton jól kiderítem.
Megvettük az ajándékot, és hívott a Miki minket, hogy menjünk akkor a tavakhoz, és ott lesz gy buli, amit a főnöke szervezett, és minden pia :)
Vissza a Lala szüleihez, fürdés öltözés, 22:00-kor indultunk el. És nem tankoltunk még a kocsiba semmit :D nálam no money, az kocsiban 40 mérföldre elegendő innya, és sehol egy kút. A tavak meg, mint kiderült, 30 mérföldre vannak (five fingers lake). Adrián sokkot kapott, mekkora lúzer vagyok, hogy külföldön egy vas nélkül csak kártyával bohóckodom. komolyan, mint akik 100 éve házasok. Engem meg elkapott ez az amerikai „no para” feeling. Persze a végén találtunk benzinkutat és a kocsmát is megtaláltuk, mert azt sem tudtuk, hogy hova kell menni. Na és akkor a kocsma. Egy rendes becsületes munkásosztály rétegnek fenntartott kocsma, egy rakat harley-s csákóval, meg belevaló negyvenes, ötvenes csajok, kurvák. Snooker asztal, nagy söntés, és egy olyan kemény Rock zenekar, hogy hinnye. Tényleg nem nagyon tudok mit mondani, róluk. Valami helyi tényezők, 50es énekessel, egy olyan szólógitárossal, hogy letettem a hajam. Volt egy rész, amikor az egyik kidobó ember (50 feletti, hosszú hajú, televarrt, bőrmellényes HD-s) felment a színpadra, és énekelt 2-3 számot. Mindenki táncolt, mert a faszinak olyan hangja volt, hogy huhh. Amikor valaki borravalót ad, a csapos megkongat egy harangot, minél nagyobb a tip, annál tovább harangozik :), vagy kolompol, kinek mi tetszik :)
A Miki főnöke a Gyuri (itteni nevén Geroge :D ) nagy rajongójuk, annyira, hogy a koncert közben lévő szünetekben együtt ittam jó söröket (Original Coroníta :D ) a zenész faszikkal :). Majd meghívtak minket egy Július 4.re egy nagy tóparti partira, BBQ, és sörök és tűzijáték, meg zene. Sajnos mi akkor már LA-ben leszünk, ami miatt le lettünk baszva, mint a pengős malac. :D. Maradjunk itt, mert LA szar, ez a buli meg állat királyság lesz. Sajnos a jegyünk már megvan másodikára, szóval menni kell.
A hely, mint a kocsmák 90%-ka itt az államokban 23-kor bezár. Ennek az oka az, hogy itt nagyon komoly törvények vannak az alkoholárusításra, és a 23 utáni kocsma engedély rettenetesen drága és nagyon sok ellenőrzést kapnak. Emiatt a legtöbben jól bezárnak este 11kor. Na itt is zártak 11kor. De még éjfélig dumáltunk. Majd kitaláltuk olyan fél egy körül, hogy jól nézzük meg milyen az amerikai meki. Az egyik legnagyobb hiba volt, szerintem. A Szendó íze rettenetes volt, csucsogott az olajban, a kóla ize a light miatt, meg a víz miatt gyakorlatilag ihatatlan volt, jól ki is dobtuk, de a krumpli finom volt. kb egyre értünk haza.
M.
ADRIÁN MONDJA MA REGGEL: Minden amerikai ülve törli a seggét, ülve mos kezet és ülve szárítja, mert kb 120cm mélyen van minden, és most már megérti a Fábri azon megjegyzését, amik az amik WC-zési szokásait elemzi :))
Itt imádják az 1000 féle donuts-okat. Van minden fajta, édes, sós, sima kisütött, fehér, barna, diós, mindenféle gyümölcsdarabos. Ott írtam egy jó sokat. ÉS interneteztünk is. Gyakorlatilag minden kajáldában van free wifi, de vettem is egy t-online-os wifi hozzáférést. 6 USD, és az első felcsatlakozás után annyit netezel, amennyit csak akarsz. Ezek csak nagy turistahelyeken él és szállodákban. Mikiéknél kitaláltuk, hogy egy autóval megyünk fel a Niagarához. Szóval 4en beültünk és go fel északnyugat. Az út kb 100 mérföld és olyan másfél óra volt. Vezettünk egy csomót az autópályán, amiért bizony itt fizetni kell. Olyan 12USD volt oda-vissza. Kapus rendszer van, illetve, amikor átmész egy komolyabb hídon, akkor van hídpénz is. Ez egy dollár volt jelen esetben. Ezek az adatok csak erre az államra érvényesek, mert minden állam más, de azt majd akkor ott :)
Kitaláltam, hogy hosszú nadrág, zokni, és pulóvert is viszek magammal. Itt olyan 80-90 Farenheit van, ami olyan 25-30 Celsius kb. Elég komoly, kapucnis fazon szemüvegben felhúzott ablakokkal egy kék autóban :) De legalább mindenkinek jó. Én nem fázom, a többiek meg hűthetik magukat ezerrel :)
Kaptunk kölcsönbe egy GPS-t. anélkül tuti, hogy már rég éhen haltunk volna valahol egy erdőben :D Mind1 is. Leértünk a Niagarához. Ezt úgy kell elképzelni, mint kb Komárom és Komárnó. Mind az amerikai, mind pedig a kanadai oldalon van egy Niagara City nevű kisváros. A különbség, hogy az amerikai oldal teljesen le van pusztulva, nagyon magas a bűnözés, nagy a munkanélküliség, és összesen van három komolyabb melóhely. a Niagarához köthető épületek. kb 500 ember, az erőmű kb 2000 ember és egy nagy kaszinó ami megint olyan 1000 embernek adnak munkát a hozzá tartozó szállodával együtt. A kanadai oldalon, van kb tíz szálloda, Hard Rock Cafe, vidámpark, állatkert, a Niagara épületek, vagy öt kaszinó, nagyon sok turista és kellemesen sok rendőr. Mindkét oldalon nagy a tisztaság, de valahogy érezni lehet, hogy Kanadából jobb a Niagara látogatás ;) Mindkét oldalról ugyanazokat a programokat lehet igénybe venni kivéve egyet, a másszál be a Niagarába. Ez elég hardcore. A masszívaknak :) konkrétan egy lépcsőrendszeren be lehet mászni a Niagara vízesésbe. az egyik oldalról. Persze nem teljesen, de azért el lehet ázni frankón. Mi a „boat trip” progit választottuk. Ez egy hajókázás a Niagara vízesésbe :) Komoly fless, mert jó vizes leszel, de kapsz egy esőköpenyt, hogy még hülyén is nézzél ki, ha már vizes leszel, és halszagú :DDDD.
Jól megnéztük Niagara Falls, majd kitaláltuk, hogy átmegyünk a kanadai oldalra. Itt az átkelés volt kemény mutatvány. Konkrétan le se xarták, hogy átmegyünk, A kanadai oldalon volt egy nagyn kedves 25 körüli lány, aki bal kezes volt, és volt rajta egy akkora golyóálló mellény, hogy tankkal nem lövöd át :) Megkérdezte, hogy miért megyünk át és mennyi időre. Kaptunk szép pecsétet az útlevélbe, és már Kanadában is voltunk. Első utunk a Hard Rock Cafe, és leültünk ebédelni. ÉN kértem valami nagyon húsosat, és kaptam háromféle húsból készült BBQ-t. Volt a tányéron úgy fél kiló színhús. Kértem egy koktélt, amit jó érzékkel egy Strawberry alapú margarita koktél volt, kb 1dl tiszta tequilával. Konkrétan agyonvert :D, majd utána megtörtént az első rossz élményem, mégpedig egy elég csúnya baleset formájában, mert a nemrég összefércelt fogaim közül ez egyik első, ami komoly javításokat kapott a borda evésekor letört egy darab. Kimondottan bosszantó. Na mind1 ez van. Utána elsétáltunk a kanadai oldalon a naigara egyik végébe. Megnéztük .pipa. mehetünk vissza az államokba. Volt csudiszép pázsit, ahol lehetett heverészni. Fagyi is volt mindenfajta, meg víz, ami 2,5USD üvegenként. Ahh nem fél literesek a palackos üvegek, hanem nemtommennyi OZ, ami 591ml tehát olyan 6 deci. Tiszta őrület :) Visszafele újra volt immigration officer :D de már nem paráztam. Szegénynek mindent el kellett mondania kétszer, mert csak másodikra értettem meg (nyomi vagyok, mert még mindig nem tanultam meg rendesen angolul , de majd most se ;) ). Viszont 1 perc alatt bent voltunk az államokban. Visszasétáltunk az autóhoz és go home. Amikor beültünk az autóba minden alkalommal a rádiócsatornák átnyálazása az első program :) így találtunk rá kb egy perc után arra a számra, hogy:
http://www.youtube.com/watch?v=xm5DPlNCmtk
Szerintem ehhez nem kell mit mondani :)
A Mikiéknél kiraktuk Mikit és a Testvérét Balázst, majd elmentünk ajándék bort venni a Lala szüleinek. Persze otthonról kellett volna bort hozni, de valahogy nem sikerült. Ezek után visszamentünk a MALL-ba és az ottani Sanoma-ban megvettük az esküvői ajándékot. Itt kezdődtek a következő gondok, ugyanis minden pénzemet a kártyán tartok, és amikor ki akartam fizetni az ajándék árát (321USD, csomagolással, adóval) közölte a gép, hogy nem lehet. Szóval szombaton hívhatom fel a bankot Magyarországon 500HUF/percért, hogy mi a csöcs van. Az Adriánnál meg csak kp van. De érdekes, mert a kínai étteremben meg a Niagaránál már fizettem kártyával. szóval totál homály, és elvileg limit sincs a kártyán. Nademajd szombaton jól kiderítem.
Megvettük az ajándékot, és hívott a Miki minket, hogy menjünk akkor a tavakhoz, és ott lesz gy buli, amit a főnöke szervezett, és minden pia :)
Vissza a Lala szüleihez, fürdés öltözés, 22:00-kor indultunk el. És nem tankoltunk még a kocsiba semmit :D nálam no money, az kocsiban 40 mérföldre elegendő innya, és sehol egy kút. A tavak meg, mint kiderült, 30 mérföldre vannak (five fingers lake). Adrián sokkot kapott, mekkora lúzer vagyok, hogy külföldön egy vas nélkül csak kártyával bohóckodom. komolyan, mint akik 100 éve házasok. Engem meg elkapott ez az amerikai „no para” feeling. Persze a végén találtunk benzinkutat és a kocsmát is megtaláltuk, mert azt sem tudtuk, hogy hova kell menni. Na és akkor a kocsma. Egy rendes becsületes munkásosztály rétegnek fenntartott kocsma, egy rakat harley-s csákóval, meg belevaló negyvenes, ötvenes csajok, kurvák. Snooker asztal, nagy söntés, és egy olyan kemény Rock zenekar, hogy hinnye. Tényleg nem nagyon tudok mit mondani, róluk. Valami helyi tényezők, 50es énekessel, egy olyan szólógitárossal, hogy letettem a hajam. Volt egy rész, amikor az egyik kidobó ember (50 feletti, hosszú hajú, televarrt, bőrmellényes HD-s) felment a színpadra, és énekelt 2-3 számot. Mindenki táncolt, mert a faszinak olyan hangja volt, hogy huhh. Amikor valaki borravalót ad, a csapos megkongat egy harangot, minél nagyobb a tip, annál tovább harangozik :), vagy kolompol, kinek mi tetszik :)
A Miki főnöke a Gyuri (itteni nevén Geroge :D ) nagy rajongójuk, annyira, hogy a koncert közben lévő szünetekben együtt ittam jó söröket (Original Coroníta :D ) a zenész faszikkal :). Majd meghívtak minket egy Július 4.re egy nagy tóparti partira, BBQ, és sörök és tűzijáték, meg zene. Sajnos mi akkor már LA-ben leszünk, ami miatt le lettünk baszva, mint a pengős malac. :D. Maradjunk itt, mert LA szar, ez a buli meg állat királyság lesz. Sajnos a jegyünk már megvan másodikára, szóval menni kell.
A hely, mint a kocsmák 90%-ka itt az államokban 23-kor bezár. Ennek az oka az, hogy itt nagyon komoly törvények vannak az alkoholárusításra, és a 23 utáni kocsma engedély rettenetesen drága és nagyon sok ellenőrzést kapnak. Emiatt a legtöbben jól bezárnak este 11kor. Na itt is zártak 11kor. De még éjfélig dumáltunk. Majd kitaláltuk olyan fél egy körül, hogy jól nézzük meg milyen az amerikai meki. Az egyik legnagyobb hiba volt, szerintem. A Szendó íze rettenetes volt, csucsogott az olajban, a kóla ize a light miatt, meg a víz miatt gyakorlatilag ihatatlan volt, jól ki is dobtuk, de a krumpli finom volt. kb egyre értünk haza.
M.
Második nap. Csütörtök
Felkeltünk reggel 9kor, és még mindig fáj a torkom. Bazi hideg van itt lent az alagsorban, de jó meleg az ágy :) Süt a nap és Lisa (Lala édesanyja) sütött nekünk rendes amerikai pancake-et. Ez olyan mint a palacsinta és az Omlett közötti állapot, és friss gyümölccsel, sajttal, és JUHARSZIRUPPAL eszik…Egyszerre :) Ja és vajat is kennek rá a biztonság kedvéért :)
Van nekik rendes tejük is, mégpedig 3 fajta. 0,1%-os, ami egy vicc, majd a következő 2%-os, és a végé van olyan, amit csak KV-ba raknak és az olyan 5% felett van valamivel. Mindenből egy gallonos kiszerelés az alap, és azt öntögetik ki mindenféle kancsókba és csuprokba. Nagyon aranyos. Mindennek van alátétje, de tényleg semmit nem raknak közvetlenül az asztalra.
Reggeli után kimentünk a Medence mellé és ott beszélgetve vártuk, hogy megjöjjön Lala, mert Miki dolgozni ment. Lala vicces volt, mert nem a boltba vitt minket, hanem a közeli BON-TON MALL-ba, ami kb akkora, mint kétszer a WCC, és ez egy kisváros mellett van kb 10 mérföldre. JA az utazás basszus, ezek mindenhova autóval járnak. Ez azért van, mert minden rettenetesen messze van egymástól. Nem szeretnek közel lakni egymáshoz, szép szellősen az a jó :). Na, a MALL-ban elsőnek az jön velem szemben, hogy befagyott a szemem. Kurva hideg van (bocsi). Ekkor még nem tudtam, de mindent ennyire szénné hűtenek. Hallottam róla, de nem tudtam elképzelni, hogy tényleg ennyire hideg van. Ültünk a Lala autójában és ott is ment a légkondi, de nem volt ennyire vészes, mégis csak egy magyar faszival él együtt :)), És náluk otthon is melegebb van, meg a Lisáéknál is , mert ők meg amúgy vegák és Treehoggererek (http://www.treehoggers.com), és organikusok is :). Minden orgamnic, a kaja, a ruhák, a krémek, a klotyópapír. Szóval a MALL hideg, kb, mint egy hentesbolt hűtője. Az Adrián kért jegesKV-t a Starbucks Coffee-ban (AM: Starbucks sucks). Kapott egy pohár jeget tejesKV-val leöntve :DDDD nem volt boldog a mosolya a srácnak. Találtunk elektro boltot, ahol konkrétan 10USD-ért vettem plugin adaptert, mert a notebookom töltője 100-230Voltig müxik. Ez egy sima dugó átalakító.
Szóval szereztem áram, írom este a blogot :)
Kitaláltuk, hogy beülünk a MALL melletti kínai étterembe, ahol biztos szuper kínai kaját fogunk enni, mégis csak Amerika :) Erre egy ízetlen izét ettünk amerikai módra. Két elképesztő esemény történt itt velünk. Ez egyik a felszolgáló csajszi. Lett saját felszolgálónk, aki a Sara, aki minden kívánságunkat teljesítette, amit az étlapról lehetett rendelni ;) Nagyon kedves volt, lehetett vele beszélgetni, ott volt, amikor kellett , de nem láttad, ha nem volt rá szükség. A másik Meg egy tipikus hülyepicsa (bocs) volt. Az Adrián felvette videóra az éttermet, mert nagyon szép volt a belső kialakítása (az enteriőr). Erre egy másik asztaltól odajött hozzánk ez a lány és elkezdett sípolni, hogy ő látta, hogy fel lett véve kamerával, és mi miért kamerázunk egy étteremben. A csaj ott baszta el, hogy egy nagy hatágú csillag volt a nyakában. Az Adrián, aki szintén ugye családhoz tartozik, úgy küldte el a fenébe, hogy mit képzel, meg minden. Teljesen kiakadtunk. A lány az ”It’s so Creepy”kifejezéssel búcsúzott. Erre az Adrián válasza a stílusos „U are so Creepy” :). Visszajött Sara és meséljük neki a sztorit, mire mondja, hogy nyugi itt egy csomó idióta él, és mindenféle elképzelésük van a világról, és azt el is mondják. Ez Amerika:) Ja és itt is elcseszett hideg volt. Kaja után mentünk a kocsiért. És még nem is láttam semmit Rochester-ből, pedig végig bent voltunk a városban :)
14:00ra mentünk a kocsiért, itt is bazi hideg van (többet le sem írom, csak ha a sztori megkívánja), 10 perc alatt hozzánk vágtak egy CHEVROLETT BALIBU-t. 2.4L 4 hengeres ecotec motor. Minden automata és minden műanyag :) De a mienk 6 napig 180USD-ért :) Ez úgy van, hogy kaptunk 40% Discountot (árkedvezményt), mert a Lala valami rokonára hivatkozva Adriánból gyorsan uncle JOE-t csináltunk :D és ezért kaptuk meg occsóért. Amúgy kb 300USD lett volna. A saját autó kb nélkülözhetetlen. 2.80 USD egy gallon benga (benzin-gas). Van olyan kút, ahol nincs gázolaj, pontosabban a kutak jó részén nincs gázolaj (gasoil). A rádióban van egy csilliárd adó, van olyan, hogy 2-3 adót is lehet fogni egy helyen. Nincs dijung-disung (stabil 4szög jel, techno, house, trance) sehol, csak amerikai zenék és komoly zene :)
Vezettük az autót és a Rádióban egyszer csak megtaláltam Brian Adams-t és „ SUMMER OF A 96’ ”.
Fless-t kaptunk, énekeltünk lehúzott ablakokkal, mert légkondi sucks. Szóval ez a nap dala a mai napra.
http://www.youtube.com/watch?v=9f06QZCVUHg
A legjobb, hogy Miki is velünk utazott, aki meg annyira hozzá van szokva a légkondihoz, hogy kiverte a víz az autóban, így vissza kellett kapcsolni a légkondit. Miután megkaptuk a kocsit elmentünk 5en egy autóban a közeli Másik kisvárosba, ESKÜVŐI RUHAPRÓBÁRA :D Ez annyira vicces volt, hogy mindenképp le kell írnom :) Az Adrián konkrétan egy akkora nadrágot kapott, hogy még én is belefértem volna az Adrián mellé. A srác teljesen kivan, mert le kellett adni a méreteket még otthonról, és a 34es nadrág méret helyett kapott egy 44eset. A hossza jó volt. Ezek a nadrágok valami oknál fogva belső száron úgy vannak varrva, mintha Rapper lennél, szóval a gatya középen leért kb. a combja közepéig, de a többieknek is . a Cipő méretet sem tudták eltalálni, szóval simán lehetett volna az esküvői bohóc :) Akkor, ott igazán sajnáltam szegényt. Lett nekünk egy János nevű haverunk is, aki szintén itt dolgozik és Erdélyi az úriember. Na most a ruhapróba után meghívott magukhoz a lakásukba, amit a párjával laknak. Most jön az a rész, ami miatt minden haverom ki akar majd jönni Amerika. LEHET INNI vezetés előtt alkohol tartalmú italt. Ez sört jelent, és óránként kb egy sört tolhatsz le. Mekkora már. A biztonsági övet viszont nagyon komolyan veszik és itt sem szabad vezetés közben telefonálni. Mindenhol lehet balra meg jobbra fordulni, kivéve ott ahol ezt tiltják. Az elválasztó sáv gyakorlatilag mindenhol záróvonal valamelyik oldalnak, de a befordulás mindenhol engedélyezett. A Rendőr radar használata megengedett, és senki nem tartja be a speed limitet. Nagyon viccesek. bármi van kiírva, akkor hozzáadnak 9et és annyival mennek. Ha ki van téve a stop tábla, akkor mindenképp megállnak. Vannak olyan kereszteződések, hogy MINDENKINEK stoptábla van :) Elképesztő.
Szóval ittam egy sört a Jánosnál és utána átmentünk Mikiékhez. A távolságok kb úgy vannak, hogy a János-miki 20 mérföld, Mikiék-Lala szülei (itt lakunk ugye) 20 mérföld, Mikiék- MALL kb 15 mérföld.
Mikiéknél megint volt egy kis barbizás, majd este 22:00 körül mentünk vissza a házba. Fürdés, alvás.
Van nekik rendes tejük is, mégpedig 3 fajta. 0,1%-os, ami egy vicc, majd a következő 2%-os, és a végé van olyan, amit csak KV-ba raknak és az olyan 5% felett van valamivel. Mindenből egy gallonos kiszerelés az alap, és azt öntögetik ki mindenféle kancsókba és csuprokba. Nagyon aranyos. Mindennek van alátétje, de tényleg semmit nem raknak közvetlenül az asztalra.
Reggeli után kimentünk a Medence mellé és ott beszélgetve vártuk, hogy megjöjjön Lala, mert Miki dolgozni ment. Lala vicces volt, mert nem a boltba vitt minket, hanem a közeli BON-TON MALL-ba, ami kb akkora, mint kétszer a WCC, és ez egy kisváros mellett van kb 10 mérföldre. JA az utazás basszus, ezek mindenhova autóval járnak. Ez azért van, mert minden rettenetesen messze van egymástól. Nem szeretnek közel lakni egymáshoz, szép szellősen az a jó :). Na, a MALL-ban elsőnek az jön velem szemben, hogy befagyott a szemem. Kurva hideg van (bocsi). Ekkor még nem tudtam, de mindent ennyire szénné hűtenek. Hallottam róla, de nem tudtam elképzelni, hogy tényleg ennyire hideg van. Ültünk a Lala autójában és ott is ment a légkondi, de nem volt ennyire vészes, mégis csak egy magyar faszival él együtt :)), És náluk otthon is melegebb van, meg a Lisáéknál is , mert ők meg amúgy vegák és Treehoggererek (http://www.treehoggers.com), és organikusok is :). Minden orgamnic, a kaja, a ruhák, a krémek, a klotyópapír. Szóval a MALL hideg, kb, mint egy hentesbolt hűtője. Az Adrián kért jegesKV-t a Starbucks Coffee-ban (AM: Starbucks sucks). Kapott egy pohár jeget tejesKV-val leöntve :DDDD nem volt boldog a mosolya a srácnak. Találtunk elektro boltot, ahol konkrétan 10USD-ért vettem plugin adaptert, mert a notebookom töltője 100-230Voltig müxik. Ez egy sima dugó átalakító.
Szóval szereztem áram, írom este a blogot :)
Kitaláltuk, hogy beülünk a MALL melletti kínai étterembe, ahol biztos szuper kínai kaját fogunk enni, mégis csak Amerika :) Erre egy ízetlen izét ettünk amerikai módra. Két elképesztő esemény történt itt velünk. Ez egyik a felszolgáló csajszi. Lett saját felszolgálónk, aki a Sara, aki minden kívánságunkat teljesítette, amit az étlapról lehetett rendelni ;) Nagyon kedves volt, lehetett vele beszélgetni, ott volt, amikor kellett , de nem láttad, ha nem volt rá szükség. A másik Meg egy tipikus hülyepicsa (bocs) volt. Az Adrián felvette videóra az éttermet, mert nagyon szép volt a belső kialakítása (az enteriőr). Erre egy másik asztaltól odajött hozzánk ez a lány és elkezdett sípolni, hogy ő látta, hogy fel lett véve kamerával, és mi miért kamerázunk egy étteremben. A csaj ott baszta el, hogy egy nagy hatágú csillag volt a nyakában. Az Adrián, aki szintén ugye családhoz tartozik, úgy küldte el a fenébe, hogy mit képzel, meg minden. Teljesen kiakadtunk. A lány az ”It’s so Creepy”kifejezéssel búcsúzott. Erre az Adrián válasza a stílusos „U are so Creepy” :). Visszajött Sara és meséljük neki a sztorit, mire mondja, hogy nyugi itt egy csomó idióta él, és mindenféle elképzelésük van a világról, és azt el is mondják. Ez Amerika:) Ja és itt is elcseszett hideg volt. Kaja után mentünk a kocsiért. És még nem is láttam semmit Rochester-ből, pedig végig bent voltunk a városban :)
14:00ra mentünk a kocsiért, itt is bazi hideg van (többet le sem írom, csak ha a sztori megkívánja), 10 perc alatt hozzánk vágtak egy CHEVROLETT BALIBU-t. 2.4L 4 hengeres ecotec motor. Minden automata és minden műanyag :) De a mienk 6 napig 180USD-ért :) Ez úgy van, hogy kaptunk 40% Discountot (árkedvezményt), mert a Lala valami rokonára hivatkozva Adriánból gyorsan uncle JOE-t csináltunk :D és ezért kaptuk meg occsóért. Amúgy kb 300USD lett volna. A saját autó kb nélkülözhetetlen. 2.80 USD egy gallon benga (benzin-gas). Van olyan kút, ahol nincs gázolaj, pontosabban a kutak jó részén nincs gázolaj (gasoil). A rádióban van egy csilliárd adó, van olyan, hogy 2-3 adót is lehet fogni egy helyen. Nincs dijung-disung (stabil 4szög jel, techno, house, trance) sehol, csak amerikai zenék és komoly zene :)
Vezettük az autót és a Rádióban egyszer csak megtaláltam Brian Adams-t és „ SUMMER OF A 96’ ”.
Fless-t kaptunk, énekeltünk lehúzott ablakokkal, mert légkondi sucks. Szóval ez a nap dala a mai napra.
http://www.youtube.com/watch?v=9f06QZCVUHg
A legjobb, hogy Miki is velünk utazott, aki meg annyira hozzá van szokva a légkondihoz, hogy kiverte a víz az autóban, így vissza kellett kapcsolni a légkondit. Miután megkaptuk a kocsit elmentünk 5en egy autóban a közeli Másik kisvárosba, ESKÜVŐI RUHAPRÓBÁRA :D Ez annyira vicces volt, hogy mindenképp le kell írnom :) Az Adrián konkrétan egy akkora nadrágot kapott, hogy még én is belefértem volna az Adrián mellé. A srác teljesen kivan, mert le kellett adni a méreteket még otthonról, és a 34es nadrág méret helyett kapott egy 44eset. A hossza jó volt. Ezek a nadrágok valami oknál fogva belső száron úgy vannak varrva, mintha Rapper lennél, szóval a gatya középen leért kb. a combja közepéig, de a többieknek is . a Cipő méretet sem tudták eltalálni, szóval simán lehetett volna az esküvői bohóc :) Akkor, ott igazán sajnáltam szegényt. Lett nekünk egy János nevű haverunk is, aki szintén itt dolgozik és Erdélyi az úriember. Na most a ruhapróba után meghívott magukhoz a lakásukba, amit a párjával laknak. Most jön az a rész, ami miatt minden haverom ki akar majd jönni Amerika. LEHET INNI vezetés előtt alkohol tartalmú italt. Ez sört jelent, és óránként kb egy sört tolhatsz le. Mekkora már. A biztonsági övet viszont nagyon komolyan veszik és itt sem szabad vezetés közben telefonálni. Mindenhol lehet balra meg jobbra fordulni, kivéve ott ahol ezt tiltják. Az elválasztó sáv gyakorlatilag mindenhol záróvonal valamelyik oldalnak, de a befordulás mindenhol engedélyezett. A Rendőr radar használata megengedett, és senki nem tartja be a speed limitet. Nagyon viccesek. bármi van kiírva, akkor hozzáadnak 9et és annyival mennek. Ha ki van téve a stop tábla, akkor mindenképp megállnak. Vannak olyan kereszteződések, hogy MINDENKINEK stoptábla van :) Elképesztő.
Szóval ittam egy sört a Jánosnál és utána átmentünk Mikiékhez. A távolságok kb úgy vannak, hogy a János-miki 20 mérföld, Mikiék-Lala szülei (itt lakunk ugye) 20 mérföld, Mikiék- MALL kb 15 mérföld.
Mikiéknél megint volt egy kis barbizás, majd este 22:00 körül mentünk vissza a házba. Fürdés, alvás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
