2009. június 30., kedd

Ó basszus ez meg kimaradt :DDDDD

Bocsánat mindenki ezt még tegnap be akartam linkelni, de nem jött össze.
Mégis csak el kellene mennem kazánkovácsnak.
Most jön az a rész, hogy lehet engem útálni kicsit :D


A niagara


Na sziasztok. Indulok Torontóba.
M.

a képek amiket meg szeretnék mutatni :)

Hello minden kedves olvasó :)

Ma is csináltunk egy csomó mindent, de elsőnek a képeket meg a html linket szeretném megoldani... De mivel informatikus vagyok, ezért nem megy :)

Első nap képei

Na jó mégis csak megy :)
és a ház ahol lakunk az is itt látható

Második nap

Nem savazni :D

A próba napja és az esküvőé egyben

Ezek a képek, mint a címe is mutatja, az esküvőn készültek, meg az előtte való napon megtartott próbán.
Természetesen ennél sokkal több kép készült, de azon meztelen csajok, meg ilyen rúdon pörgéses események vannak, amik biztos nem érdekelnek senkit :)
Szóval a következő csomag pedig a hétfői pihenés képeen elkövetett Lake Ontario meglátogatása volt, meg egy rettenetes nagy zabálás. Most már legalább értem miért tudnak ezek a szegény amerikaiak ennyire elhízni.
Rettenetesen nagy az adag, amit felszolgálnak, és az összes üdítőből free refill van. Az Adrián limonádét kért, és Ben a felszolgáló arc, konkrétan háromszor megpróbálta rábeszélni, hogy ugyan kérjen már még limonádét, mert ingyen van. Amikor megkérdeztem, hogy szabad é fényképezni az étterem belsejét, akkor fogta fel, hogy bizony mi teljesen lökött európai csokkerek vagyunk. Addig egyáltalán nem értettem mit mond, de onnantól kicsit lassabban beszélt (kb. 3x lassabban), és a szavak végét is képes volt kimondani :D. Az események a BUGABOO CREEK Steak Housban. történtek.
Kértem előételnek olyan kis aranyaosnak tűnő mini hamburgereket (kép fent). Namost a négy hambi kb. akkor volt mint a sajtburger, de a buci töményebb, és a hús benne kb háromszor vastagabb. Igaziból, már azzal jóllaktam. De utána kértem mg egy rendes hambit, amit negyed font húsból csináltak, és mellé sültkrumpli. Az Adrián meg rántott tintahal karikákat kért, és utána egy jó kis MIDDLE steak-et :)
Olyan rettenetesen teleettem magam, hogy most két napig nem lesz gond csak inni kell utána :)
Holnap reggel indulunk Torontóba remélem, mert lehet, hogy mégsem megyünk, mert 3 óra oda és három vissza, szóval kicsit sok. Meglássuk. Az Ontarió Tó. nagyon szép volt, főleg a partmenti út, ahol meseszép házakat találunk. Amúgy ilyenkor jó, de a helyi tényezők elbeszélése alapján a télen a tavon átzúduló kanadai HURG :D , rájukfagyassza a házat, szóval nem olyan vicces azért itten a tél.
Azt meséltem már, hogy az autópályáért fizetni kell?
Úgy hívják őket, hogy interstate, és bizony komoly pénzeket kell leperkálni az őr bácsinak. Ja és minden, mait eddig elmeséltem, az csak New York államra igaz, mert a többiek másképp teljesen hülyék :)
Például az egyik képen jól látszik, hogy a táblákat konkrétan vízvezetékcsövekre szerelték fel. Akikkel eddig beszéltem és magyarok, azt mondták, hogy szerintük az egész USA ilyen. messziről nagyon szép, de közelről, jól megvizsgálva, azért csak előkerül a sziló, meg a kókány...Háát én is láttam azért ezt azt, de attól még az emberek valahogy pozitívabbak na (Jól rám is ragadt).
És akkor a képek:

Itten ni

További kitartást. A mai napra valami Pulp Fiction Movie zenét akartam belinkelni, mert az szólt a rádióban, de nem tudom melyik volt az, szóval hallgassátok meg mind a Youtube-on :P
Mage

2009. június 29., hétfő

Szombat és Vasárnap

Az egész olyan fura, mert igazából nem nagyon lehet mit írni egy esküvőről. Szép volt, jól szervezett, és nagyon rövid. Az itteni esküvőktől szerintem minden normális magyar ember agylobot kapna :)
Mégpedig azért, mert konkrétan 22:30kor vége volt :) Komoly mi?
Kezdem az elején. Szombat reggel nem mentem el az Adriánékkal a ruhapróba második felvonására, bár biztos fun volt, hanem itt maradtam és rendezgettem a képeket, meg a blogot írtam. Délután egykor átmentünk a Mikiékhez és kaptunk rendes csirkepörköltet, ami persze nem igaz, mert bár nagyon finom volt az ízesítése azért csak ízetlen volt a csirke húsa. Ez azért van, mert tényleg nincs íze a húsnak. Szóval azért nem az a hazai csirkepöri. Viszont húsi szóval befogom a szám :) Innen mentünk a Geneva nevű kisvárosba, ami eléggé lepusztult kisváros, egy nagyon régi gazdag negyeddel. Láttam végre ilyen tipikus táta-alfa, gamma-delta, kóta-piskóta-tetra-meta-peta házakat. Komolyan, mint a teenager filmekben :) . A kastély az tényleg egy kastély volt, amit úgy kell elképzelni, mint egy 19. század elején épült angol vidéki kúriát inkább. Nem az a masszív kastély típus, mint a Vajda Hunyad vára pl :) Itt volt az esküvői próba. komolyan kétszer végig lett próbálva, ki hova áll, mit mond, mit csinál, ki hova ül. Teljesen profin meg volt szervezve. Azután hazamentünk, majd este billiárdoztunk egy csomót, és egy kis esti fürdés, majd be a tollak közé.
Vasárnap reggel elmentünk a Mikiékhez, ahova velünk jött a David majd felvettük a Mikit is és elmentünk tankolni, meg nekem felvenni kp-t, meg egy rendes Starbuck-ba :DDD Go vissza Mikiék, majd vissza Lizáék, és felkészültünk az esküvőre. LOL kicsit túlöltöztem a népeket, mert én voltam az egyetlen, aki saját öltönyt hozott. Mindenki máson ilyen bérelt rettenet volt. A bérleti díj 150 dollár. Mondjuk ezért „rádvarrják” az öltönyt, de otthon pesten a városból kirugdosnak, ha ilyen ruhát adna ki a keze alól bárki is. Na mind1 is. It’s okay. Az esküvőre persze elkezdett esni az eső, így bent rendezték meg a ceremóniát. A ceremónia maga nagyon szépen meg volt szervezve. Jaj kimaradt a limó :) Hát limóval mentünk az esküvőre. A cadillac rettenetet a „Diamonds limo” biztosította, és teljesen lepukkant gépet képzeljetek el. Egy csomó helyen össze volt csavarozva belülről. kilógtak a kábelek, nem volt zene és csak ásványvíz volt az autóban. Viszont amikor beültünk, úgy 10en a gépbe és elindult lett zene is, mégpedig rádió, majd pedig ásványvízzel teleittuk magunkat és azért valahogy meglett a limó érzés is. Szóval funni volt. Pipa. Szóval az esküvő. Hát a szertartás után a bárpult teljesen ingyenessé vált hirtelen és lehetett inni mindenféle italokat, meg koktélt. Elsőnek feladtam a leckét e pultos arcnak, mert kértem egy nagyon komoly mojito-t. Na a csóka előrántotta a molito mix-es üveget. Ráöntötte a jégre, majd megtolta Bacardi-val, és ennyi :) Másodiknak kértem valami teljesen egyedi Burnont, a nevére már nem emléxem, ami annyira régen volt kinyitva, hogy amikor kiöntötte a poharamba, kaptam bele úgy 6-8 kicsi muslincát is :) Húsos Whiskey :) Szóltam, hogy Buddy I have some bugs or flies on my drink. Kiöntötte, majd nyitott egy teljesen új üveggel, pedig a másik még kb félig volt. Szóval fun. A ceremónia előtt, amikor odaértünk, Ismét találkoztunk Gyurival és Zsuzsával. Gyurinak vn egy H3-as Hummerje, de a fickó olyan laza, hogy hozott saját választású Bourbon-t, meg hozott Saját készítésű kolbászt, meg szalonnát, hagymával kenyeret és zsírt. Igazi magyar ember :D hát a kolbász, amit csinálnak elképesztő finom, de tényleg. Eljött Gyulabácsi is (Mindenki a Gyurinak dolgozik, és a Miki kollegái emiatt) aki meg épített egy füstölőt otthon magának a biztonság kedvéért :) és ő füstöli a cuccot. Van valami fafeldolgozó üzem, ahonnan veszik a faanyagot (2by4oak) és onnan van a faforgács, amivel Gyulabácsi füstöl. Szóval egy H3-asból ettünk a csomagtartóból kolbászt és Whiskey-t ittunk hozzá a parkolóban, az esküvő előtt :D. Bunkó magyarok :D
Az esküvői ebéd, gyakorlatilag egy gyorsétteremhez volt hasonló, és az íze is kb olyan volt. Lazacot kértem, de olyan rettenetesen ízetlen volt, hogy az hihetetlen. Volt előtte saláta, majd a végén süti. Kb egy óra alatt lerendezték az egészet. Volt mindenféle tósztok mondása meg, ha elkezdett kolompolni valaki a poharával és azt mások is folytatták, akkor az ifjú párnak csókot kellet váltani :D
Kaja után tánc jött :D Hát ez konkrét becsoki. Az amerikai fiúk, gyakorlatilag nem tudnak táncolni, és nem is nagyon akarnak. Volt kb 6-8 fiatal pár, és a fiúk egy két pár kivételével csak kétszer táncoltak. De az maradandó élmény volt :DDDDDDDDDDD
Szóval jókat mulattunk ÜLVE az Adriánnal, majd amikor már bátorra ittunk magunkat, levettük a cipőt és elkezdtünk táncolni a többi Magyarral :D, onnantól kezdve egész jó lett a buli :)
Egészen este tízig, ugyanis akkor bemondta a zenefelelős, hogy köszi-köszi, de húzzatok haza vége a bulinak. tizenegyre jött a limo, de most egy limo-busz jött. Ennek szép volt a belseje, viszont itt sem volt, még pezsgő sem. Miután hazaértünk. Megint nekiálltunk a billiárdnak s hajnali egyig toltuk.
Az érzések amiket le szeretnék írni erről a 4 napról már megvannak, csak le kéne fordítani szövegre, de a szavakat még nem találtam meg. Tanán annyi, hogy itt mindenki alapvetően pozitív és happy, de ez csak olyan felületes izé. A távolságtartás az nagyon megy. Senki nem akarja a másikra erőltetni a problémáját, mert nem vevők rá. Ezért nem is panaszkodnak. It’s okay. It’s good. Just do it. No problem. Szóval látszólag minden ok. A pozitív kezdés viszont mindent megkönnyít. Nem kérnek segítséget, hanem megvárják, amíg felajánlod, és akkor annyit fogadnak belőle, amennyit adsz, annak meg jól örülnek. Szóval egyelőre ennyi.

Szombatra és vasárnapra a nap zenéje.
A sweet home alabama :)
http://www.youtube.com/watch?v=IwWUOmk7wO0

pákány

2009. június 28., vasárnap

vasárnap reggel.

Na hello :)
A szombat és a vasárnap egyben jön majd fel. Elkezdtem a képeket rendezgetni, de már most olyan sok van, hogy csuda. Idejött David és teszik neki ahogy magyarul gépelek :) Ő is egy vendég.
Nagyon vicces fazon. Oakland-ban lakik, és meghívott magához minket, ha már úgyis felmegyünk LA-ből SF-be. A képeket is hétfőn fogom felrakni, ígérem.
Na lépek. Mára ennyi. Majd próbálok a feelingről is írni valami töményt, de annyira sok az élmény, hogy nehéz rendezni, mit is írjak róla, ilyen sok apró dolog, ami miatt nehéz az egész.

2009. június 27., szombat

Harmadik nap. Péntek

A mai napra NIAGARA megtekintése a fő program, meg este ilyen utolsó-sörözés-házasság-előtt dolog. Erről nem tudtam semmi még reggel. (A blogot úgy írom, hogy viszem magammal a laptop, és ha van idő, akkor írom, de általában másnap fejezem be :D ). Szóval felkeltünk, és kitaláltuk, hogy elmegyünk egy ilyen amerikai dinner-be és ott reggelizünk. Jól el is mentünk és valami csirkés szendót ettem meg tea meg donuts.
ADRIÁN MONDJA MA REGGEL: Minden amerikai ülve törli a seggét, ülve mos kezet és ülve szárítja, mert kb 120cm mélyen van minden, és most már megérti a Fábri azon megjegyzését, amik az amik WC-zési szokásait elemzi :))
Itt imádják az 1000 féle donuts-okat. Van minden fajta, édes, sós, sima kisütött, fehér, barna, diós, mindenféle gyümölcsdarabos. Ott írtam egy jó sokat. ÉS interneteztünk is. Gyakorlatilag minden kajáldában van free wifi, de vettem is egy t-online-os wifi hozzáférést. 6 USD, és az első felcsatlakozás után annyit netezel, amennyit csak akarsz. Ezek csak nagy turistahelyeken él és szállodákban. Mikiéknél kitaláltuk, hogy egy autóval megyünk fel a Niagarához. Szóval 4en beültünk és go fel északnyugat. Az út kb 100 mérföld és olyan másfél óra volt. Vezettünk egy csomót az autópályán, amiért bizony itt fizetni kell. Olyan 12USD volt oda-vissza. Kapus rendszer van, illetve, amikor átmész egy komolyabb hídon, akkor van hídpénz is. Ez egy dollár volt jelen esetben. Ezek az adatok csak erre az államra érvényesek, mert minden állam más, de azt majd akkor ott :)
Kitaláltam, hogy hosszú nadrág, zokni, és pulóvert is viszek magammal. Itt olyan 80-90 Farenheit van, ami olyan 25-30 Celsius kb. Elég komoly, kapucnis fazon szemüvegben felhúzott ablakokkal egy kék autóban :) De legalább mindenkinek jó. Én nem fázom, a többiek meg hűthetik magukat ezerrel :)
Kaptunk kölcsönbe egy GPS-t. anélkül tuti, hogy már rég éhen haltunk volna valahol egy erdőben :D Mind1 is. Leértünk a Niagarához. Ezt úgy kell elképzelni, mint kb Komárom és Komárnó. Mind az amerikai, mind pedig a kanadai oldalon van egy Niagara City nevű kisváros. A különbség, hogy az amerikai oldal teljesen le van pusztulva, nagyon magas a bűnözés, nagy a munkanélküliség, és összesen van három komolyabb melóhely. a Niagarához köthető épületek. kb 500 ember, az erőmű kb 2000 ember és egy nagy kaszinó ami megint olyan 1000 embernek adnak munkát a hozzá tartozó szállodával együtt. A kanadai oldalon, van kb tíz szálloda, Hard Rock Cafe, vidámpark, állatkert, a Niagara épületek, vagy öt kaszinó, nagyon sok turista és kellemesen sok rendőr. Mindkét oldalon nagy a tisztaság, de valahogy érezni lehet, hogy Kanadából jobb a Niagara látogatás ;) Mindkét oldalról ugyanazokat a programokat lehet igénybe venni kivéve egyet, a másszál be a Niagarába. Ez elég hardcore. A masszívaknak :) konkrétan egy lépcsőrendszeren be lehet mászni a Niagara vízesésbe. az egyik oldalról. Persze nem teljesen, de azért el lehet ázni frankón. Mi a „boat trip” progit választottuk. Ez egy hajókázás a Niagara vízesésbe :) Komoly fless, mert jó vizes leszel, de kapsz egy esőköpenyt, hogy még hülyén is nézzél ki, ha már vizes leszel, és halszagú :DDDD.
Jól megnéztük Niagara Falls, majd kitaláltuk, hogy átmegyünk a kanadai oldalra. Itt az átkelés volt kemény mutatvány. Konkrétan le se xarták, hogy átmegyünk, A kanadai oldalon volt egy nagyn kedves 25 körüli lány, aki bal kezes volt, és volt rajta egy akkora golyóálló mellény, hogy tankkal nem lövöd át :) Megkérdezte, hogy miért megyünk át és mennyi időre. Kaptunk szép pecsétet az útlevélbe, és már Kanadában is voltunk. Első utunk a Hard Rock Cafe, és leültünk ebédelni. ÉN kértem valami nagyon húsosat, és kaptam háromféle húsból készült BBQ-t. Volt a tányéron úgy fél kiló színhús. Kértem egy koktélt, amit jó érzékkel egy Strawberry alapú margarita koktél volt, kb 1dl tiszta tequilával. Konkrétan agyonvert :D, majd utána megtörtént az első rossz élményem, mégpedig egy elég csúnya baleset formájában, mert a nemrég összefércelt fogaim közül ez egyik első, ami komoly javításokat kapott a borda evésekor letört egy darab. Kimondottan bosszantó. Na mind1 ez van. Utána elsétáltunk a kanadai oldalon a naigara egyik végébe. Megnéztük .pipa. mehetünk vissza az államokba. Volt csudiszép pázsit, ahol lehetett heverészni. Fagyi is volt mindenfajta, meg víz, ami 2,5USD üvegenként. Ahh nem fél literesek a palackos üvegek, hanem nemtommennyi OZ, ami 591ml tehát olyan 6 deci. Tiszta őrület :) Visszafele újra volt immigration officer :D de már nem paráztam. Szegénynek mindent el kellett mondania kétszer, mert csak másodikra értettem meg (nyomi vagyok, mert még mindig nem tanultam meg rendesen angolul , de majd most se ;) ). Viszont 1 perc alatt bent voltunk az államokban. Visszasétáltunk az autóhoz és go home. Amikor beültünk az autóba minden alkalommal a rádiócsatornák átnyálazása az első program :) így találtunk rá kb egy perc után arra a számra, hogy:

http://www.youtube.com/watch?v=xm5DPlNCmtk
Szerintem ehhez nem kell mit mondani :)

A Mikiéknél kiraktuk Mikit és a Testvérét Balázst, majd elmentünk ajándék bort venni a Lala szüleinek. Persze otthonról kellett volna bort hozni, de valahogy nem sikerült. Ezek után visszamentünk a MALL-ba és az ottani Sanoma-ban megvettük az esküvői ajándékot. Itt kezdődtek a következő gondok, ugyanis minden pénzemet a kártyán tartok, és amikor ki akartam fizetni az ajándék árát (321USD, csomagolással, adóval) közölte a gép, hogy nem lehet. Szóval szombaton hívhatom fel a bankot Magyarországon 500HUF/percért, hogy mi a csöcs van. Az Adriánnál meg csak kp van. De érdekes, mert a kínai étteremben meg a Niagaránál már fizettem kártyával. szóval totál homály, és elvileg limit sincs a kártyán. Nademajd szombaton jól kiderítem.
Megvettük az ajándékot, és hívott a Miki minket, hogy menjünk akkor a tavakhoz, és ott lesz gy buli, amit a főnöke szervezett, és minden pia :)
Vissza a Lala szüleihez, fürdés öltözés, 22:00-kor indultunk el. És nem tankoltunk még a kocsiba semmit :D nálam no money, az kocsiban 40 mérföldre elegendő innya, és sehol egy kút. A tavak meg, mint kiderült, 30 mérföldre vannak (five fingers lake). Adrián sokkot kapott, mekkora lúzer vagyok, hogy külföldön egy vas nélkül csak kártyával bohóckodom. komolyan, mint akik 100 éve házasok. Engem meg elkapott ez az amerikai „no para” feeling. Persze a végén találtunk benzinkutat és a kocsmát is megtaláltuk, mert azt sem tudtuk, hogy hova kell menni. Na és akkor a kocsma. Egy rendes becsületes munkásosztály rétegnek fenntartott kocsma, egy rakat harley-s csákóval, meg belevaló negyvenes, ötvenes csajok, kurvák. Snooker asztal, nagy söntés, és egy olyan kemény Rock zenekar, hogy hinnye. Tényleg nem nagyon tudok mit mondani, róluk. Valami helyi tényezők, 50es énekessel, egy olyan szólógitárossal, hogy letettem a hajam. Volt egy rész, amikor az egyik kidobó ember (50 feletti, hosszú hajú, televarrt, bőrmellényes HD-s) felment a színpadra, és énekelt 2-3 számot. Mindenki táncolt, mert a faszinak olyan hangja volt, hogy huhh. Amikor valaki borravalót ad, a csapos megkongat egy harangot, minél nagyobb a tip, annál tovább harangozik :), vagy kolompol, kinek mi tetszik :)
A Miki főnöke a Gyuri (itteni nevén Geroge :D ) nagy rajongójuk, annyira, hogy a koncert közben lévő szünetekben együtt ittam jó söröket (Original Coroníta :D ) a zenész faszikkal :). Majd meghívtak minket egy Július 4.re egy nagy tóparti partira, BBQ, és sörök és tűzijáték, meg zene. Sajnos mi akkor már LA-ben leszünk, ami miatt le lettünk baszva, mint a pengős malac. :D. Maradjunk itt, mert LA szar, ez a buli meg állat királyság lesz. Sajnos a jegyünk már megvan másodikára, szóval menni kell.
A hely, mint a kocsmák 90%-ka itt az államokban 23-kor bezár. Ennek az oka az, hogy itt nagyon komoly törvények vannak az alkoholárusításra, és a 23 utáni kocsma engedély rettenetesen drága és nagyon sok ellenőrzést kapnak. Emiatt a legtöbben jól bezárnak este 11kor. Na itt is zártak 11kor. De még éjfélig dumáltunk. Majd kitaláltuk olyan fél egy körül, hogy jól nézzük meg milyen az amerikai meki. Az egyik legnagyobb hiba volt, szerintem. A Szendó íze rettenetes volt, csucsogott az olajban, a kóla ize a light miatt, meg a víz miatt gyakorlatilag ihatatlan volt, jól ki is dobtuk, de a krumpli finom volt. kb egyre értünk haza.
M.

Második nap. Csütörtök

Felkeltünk reggel 9kor, és még mindig fáj a torkom. Bazi hideg van itt lent az alagsorban, de jó meleg az ágy :) Süt a nap és Lisa (Lala édesanyja) sütött nekünk rendes amerikai pancake-et. Ez olyan mint a palacsinta és az Omlett közötti állapot, és friss gyümölccsel, sajttal, és JUHARSZIRUPPAL eszik…Egyszerre :) Ja és vajat is kennek rá a biztonság kedvéért :)
Van nekik rendes tejük is, mégpedig 3 fajta. 0,1%-os, ami egy vicc, majd a következő 2%-os, és a végé van olyan, amit csak KV-ba raknak és az olyan 5% felett van valamivel. Mindenből egy gallonos kiszerelés az alap, és azt öntögetik ki mindenféle kancsókba és csuprokba. Nagyon aranyos. Mindennek van alátétje, de tényleg semmit nem raknak közvetlenül az asztalra.
Reggeli után kimentünk a Medence mellé és ott beszélgetve vártuk, hogy megjöjjön Lala, mert Miki dolgozni ment. Lala vicces volt, mert nem a boltba vitt minket, hanem a közeli BON-TON MALL-ba, ami kb akkora, mint kétszer a WCC, és ez egy kisváros mellett van kb 10 mérföldre. JA az utazás basszus, ezek mindenhova autóval járnak. Ez azért van, mert minden rettenetesen messze van egymástól. Nem szeretnek közel lakni egymáshoz, szép szellősen az a jó :). Na, a MALL-ban elsőnek az jön velem szemben, hogy befagyott a szemem. Kurva hideg van (bocsi). Ekkor még nem tudtam, de mindent ennyire szénné hűtenek. Hallottam róla, de nem tudtam elképzelni, hogy tényleg ennyire hideg van. Ültünk a Lala autójában és ott is ment a légkondi, de nem volt ennyire vészes, mégis csak egy magyar faszival él együtt :)), És náluk otthon is melegebb van, meg a Lisáéknál is , mert ők meg amúgy vegák és Treehoggererek (http://www.treehoggers.com), és organikusok is :). Minden orgamnic, a kaja, a ruhák, a krémek, a klotyópapír. Szóval a MALL hideg, kb, mint egy hentesbolt hűtője. Az Adrián kért jegesKV-t a Starbucks Coffee-ban (AM: Starbucks sucks). Kapott egy pohár jeget tejesKV-val leöntve :DDDD nem volt boldog a mosolya a srácnak. Találtunk elektro boltot, ahol konkrétan 10USD-ért vettem plugin adaptert, mert a notebookom töltője 100-230Voltig müxik. Ez egy sima dugó átalakító.
Szóval szereztem áram, írom este a blogot :)
Kitaláltuk, hogy beülünk a MALL melletti kínai étterembe, ahol biztos szuper kínai kaját fogunk enni, mégis csak Amerika :) Erre egy ízetlen izét ettünk amerikai módra. Két elképesztő esemény történt itt velünk. Ez egyik a felszolgáló csajszi. Lett saját felszolgálónk, aki a Sara, aki minden kívánságunkat teljesítette, amit az étlapról lehetett rendelni ;) Nagyon kedves volt, lehetett vele beszélgetni, ott volt, amikor kellett , de nem láttad, ha nem volt rá szükség. A másik Meg egy tipikus hülyepicsa (bocs) volt. Az Adrián felvette videóra az éttermet, mert nagyon szép volt a belső kialakítása (az enteriőr). Erre egy másik asztaltól odajött hozzánk ez a lány és elkezdett sípolni, hogy ő látta, hogy fel lett véve kamerával, és mi miért kamerázunk egy étteremben. A csaj ott baszta el, hogy egy nagy hatágú csillag volt a nyakában. Az Adrián, aki szintén ugye családhoz tartozik, úgy küldte el a fenébe, hogy mit képzel, meg minden. Teljesen kiakadtunk. A lány az ”It’s so Creepy”kifejezéssel búcsúzott. Erre az Adrián válasza a stílusos „U are so Creepy” :). Visszajött Sara és meséljük neki a sztorit, mire mondja, hogy nyugi itt egy csomó idióta él, és mindenféle elképzelésük van a világról, és azt el is mondják. Ez Amerika:) Ja és itt is elcseszett hideg volt. Kaja után mentünk a kocsiért. És még nem is láttam semmit Rochester-ből, pedig végig bent voltunk a városban :)
14:00ra mentünk a kocsiért, itt is bazi hideg van (többet le sem írom, csak ha a sztori megkívánja), 10 perc alatt hozzánk vágtak egy CHEVROLETT BALIBU-t. 2.4L 4 hengeres ecotec motor. Minden automata és minden műanyag :) De a mienk 6 napig 180USD-ért :) Ez úgy van, hogy kaptunk 40% Discountot (árkedvezményt), mert a Lala valami rokonára hivatkozva Adriánból gyorsan uncle JOE-t csináltunk :D és ezért kaptuk meg occsóért. Amúgy kb 300USD lett volna. A saját autó kb nélkülözhetetlen. 2.80 USD egy gallon benga (benzin-gas). Van olyan kút, ahol nincs gázolaj, pontosabban a kutak jó részén nincs gázolaj (gasoil). A rádióban van egy csilliárd adó, van olyan, hogy 2-3 adót is lehet fogni egy helyen. Nincs dijung-disung (stabil 4szög jel, techno, house, trance) sehol, csak amerikai zenék és komoly zene :)
Vezettük az autót és a Rádióban egyszer csak megtaláltam Brian Adams-t és „ SUMMER OF A 96’ ”.
Fless-t kaptunk, énekeltünk lehúzott ablakokkal, mert légkondi sucks. Szóval ez a nap dala a mai napra.

http://www.youtube.com/watch?v=9f06QZCVUHg

A legjobb, hogy Miki is velünk utazott, aki meg annyira hozzá van szokva a légkondihoz, hogy kiverte a víz az autóban, így vissza kellett kapcsolni a légkondit. Miután megkaptuk a kocsit elmentünk 5en egy autóban a közeli Másik kisvárosba, ESKÜVŐI RUHAPRÓBÁRA :D Ez annyira vicces volt, hogy mindenképp le kell írnom :) Az Adrián konkrétan egy akkora nadrágot kapott, hogy még én is belefértem volna az Adrián mellé. A srác teljesen kivan, mert le kellett adni a méreteket még otthonról, és a 34es nadrág méret helyett kapott egy 44eset. A hossza jó volt. Ezek a nadrágok valami oknál fogva belső száron úgy vannak varrva, mintha Rapper lennél, szóval a gatya középen leért kb. a combja közepéig, de a többieknek is . a Cipő méretet sem tudták eltalálni, szóval simán lehetett volna az esküvői bohóc :) Akkor, ott igazán sajnáltam szegényt. Lett nekünk egy János nevű haverunk is, aki szintén itt dolgozik és Erdélyi az úriember. Na most a ruhapróba után meghívott magukhoz a lakásukba, amit a párjával laknak. Most jön az a rész, ami miatt minden haverom ki akar majd jönni Amerika. LEHET INNI vezetés előtt alkohol tartalmú italt. Ez sört jelent, és óránként kb egy sört tolhatsz le. Mekkora már. A biztonsági övet viszont nagyon komolyan veszik és itt sem szabad vezetés közben telefonálni. Mindenhol lehet balra meg jobbra fordulni, kivéve ott ahol ezt tiltják. Az elválasztó sáv gyakorlatilag mindenhol záróvonal valamelyik oldalnak, de a befordulás mindenhol engedélyezett. A Rendőr radar használata megengedett, és senki nem tartja be a speed limitet. Nagyon viccesek. bármi van kiírva, akkor hozzáadnak 9et és annyival mennek. Ha ki van téve a stop tábla, akkor mindenképp megállnak. Vannak olyan kereszteződések, hogy MINDENKINEK stoptábla van :) Elképesztő.
Szóval ittam egy sört a Jánosnál és utána átmentünk Mikiékhez. A távolságok kb úgy vannak, hogy a János-miki 20 mérföld, Mikiék-Lala szülei (itt lakunk ugye) 20 mérföld, Mikiék- MALL kb 15 mérföld.
Mikiéknél megint volt egy kis barbizás, majd este 22:00 körül mentünk vissza a házba. Fürdés, alvás.

2009. június 26., péntek

ELSŐ NAP. Itten szerda :)

A torkom persze nem jött rendbe, de 4:45kor felkeltem, borotva, fogmosi, hajvágás, krákogás sok tea, majd 5:10kor amikor bekapcsoltam a telefonomat már csörgött is és az Adrián félig ordítva kérdezte, hogy hol a fenében vagyok. Majd kiderült, hogy hagyott üzenetet, de én azt nem olvastam, hogy jó lenne 5re átérnék hozzá :DDD Mind1. Végül is értem jöttek a Viktorral (Ezúton is köszönöm, majd valami aji pattan majd) és kiértünk a reptérre 5:50re. Borzasztó sok ember 2 befogadó ablak, abból az egyik a Busines csapatnak volt, akik voltav vgy 10 max. A maradék 300 ember maradt a másik beléptetőre. 6:40re be is értünk, 7:10kor indult a gép. Rettenetesen rossz időben (szél, eső, hideg, ködös izé) indultunk el. Konkrétan 800-1100méterig volt ilyen az idő, mert felette szuper napsütés, semmi szél, semmi dobálózás. könnyű utunk volt Párizsig. Kaptunk reggelit, meg minden :)
Persze megint elraktam a fényképező gépet,mert hogy milyen fos idő lesz már, erre Párizs felett gyönyörű napsütés. Szóval no pictures. Mikor CDG (De Gaulle) reptérre értünk derült ki (Legalább is nekem), hogy ez a reptér 5 terminálból áll és a „D”-ről át kell menni az „E” terminálra kevesebb, mint egy óra alatt. Na itt volt egy kis futkározás, de legalább a csomagokat nem kellett megkeresni, mert átrakták a kontinentális gépre.
Itt történt az első összeütközésem a törvény rettenetes őreivel, amikor is a felszállásra készülődve a légikisasszony megkérdezte, hogy hol a fenében van az ESTA nyomtatványom. Teljesen lesápadtam, mert az ESTA az új vízum forma, amivel az USA-ba lehet jönni. Az interneten kell kitölteni, és konkrétan le van írva a honlapon, hogy NEM KELL KINYOMTATNI. LOL. Na a csaj ezt a papírt kérte. Annyira, hogy félreállítottak, hogy én márpedig nem megyek innen sehova. Mögöttem állt a sorban egy ortodox zsidó (tradicionális öltözék, meg minden, pajesz stb) úr, aki kedvesen közölte a beléptetős hölggyel, hogy ő is olvasta, hogy nem kell kinyomtatni. A végén kiderült, hogy az volt a baja a csirkének, hogy ha valaki nem nyomtatja ki, akkor neki egy külön nyomtatványra fel kell rögzítenie az útlevelem számát, meg a nevemet…
Az Amerikába menő gép egy 777es Boing :) Ez a gép hihetetlen nagy egy sorban 7 (3-4-3) ember ül. Mi a középső 4es traktusban ültünk két fiatal spanyol mellett, akik még nálam is kevesebbet beszéltek angolul :D (Én töltöttem ki nekik a „I-W94 Nonimmigrant Visa Waiver A/D Record” kártyát. Erre még visszatérek). A repülőn mindenkinek volt saját kis képernyője, amin lehetett filmeket nézni, meg sorozatokat, meg játszani. Az út 8 órát tartott a felszállással és leszállással együtt. a levegőben kicsivel többet voltunk, mint 7 óra. Kaptunk nagyon finom ebédet. Komolyan, mint az űrhajósoknak :) minden le volt fóliázva, és volt benne még egész ananász szelet is. A leszállás előtt két órával pedig kaptunk uzsit :). Adri teljesen kivolt, mert ennyit sose ül egy helyen, én meg szinte észre sem vettem, mert annyit ülök a gép előtt, hogy fel sem tűnt igazán. Tehát sípolt, hogy fáj a segge :)
Ezen kívül nem sok minden történt. Megérkeztünk éééés Esett az eső, 15 C, és 5000%os páratartalom.
Ezen a ponton jött el az én kanosszajárásom, mert eljött az a pillanat, amitől mindig is rettegtem…Az Egyesült Államok Első Embere, az Immigration Officer. Képzeld el, hogy lejutsz egy bazi nagy terembe, ahol van 20 pult, mindben ül egy rendőr, mögöttük még több rendőr, és egy kígyózó sorban odavezetnek egy sárga vonal elé, majd megmondják, hogy kapcsolj ki minden elektronikai cuccot, de mind1 is, mert a telefonokhoz úgysem van térerő, mert direkt le van árnyékolva, hogy ne tudj hívni senkit. Mielőtt az IO-hoz érsz, egy másik faszi megnézi, hogy az I-W94-ed rendesen ki van e töltve, meg ki kellett tölteni egy másik papírt is, ami meg azt adja meg, hogy hoztál é kaját, meg ajándékot, és ha igen, annak mennyi az értéke USD-ben. Az I-W94 pontosan azokat az adatokat kéri, amiket az ESTA-n is meg kell adni, azzal a különbséggel, hogy itt azt is meg kell adni, HOL FOGSZ LAKNI!!!!
ÉS mi azt nem tudtuk, mert az volt a terv, hogy kijönnek elénk a reptérre és elvisznek oda ahol lakni fogunk Rochesteren. Ez azt jelenti, hogy nem írtunk be semmit. Az előellenőrző faszi közölte, hogyha ide nem írunk be semmit, akkor oda se menjünk az IO-hoz, mert nem fog átengedni. Na ekkor próbáltuk felhívni a Mikit (Ő a vőlegény, aki meghívott minket :D), hogy hol is fogunk lakni Mik? ÉS ekkor tudtuk meg azt, hogy nincstérerő :D (most már vicces, de akkor becsokiztam). Erre kitaláltuk, hogy beírjuk az esküvői meghívón szereplő címet, ami konkrétan a Bellhurst Castle. Na itt kaptam sokkot. Az Adrián közölte, hogy ne histizzek, mire elküldtem a picsába, hogy eljöttem idáig is itt kell visszafordulnom, mert nem tudjuk a címet, és itt bohóckodunk az IO előtt két méterrel, ahol van kb 100000000000 kamera. Na mind1, Odamentünk az IO-hoz egymás után. Az Adri ment elsőnak, majd oda hívott az ablakhoz és pikk-pakk 2 perc alatt átjutottunk. :D
Basszus nem volt semmi, Levették az újlenyomat minden újról, mindkét kézen, meg készítettek egy új fényképet is, majd közölték, hogy hello in the US until 2009.09.24 :) Enjoy the United states. Fel kellett venni a csomagokat és átmenni a JFK-n a 3as terminálról a 2es terminálra. Itt újabb repülés várt ránk, Ami NewYork és Rochester közötti belföldi járatot jelentette. Komoly 70USD-be került, és 500Km-es távolság volt benne. Amikor átmentünk a beléptetésen, itt már le kellett venni a cipőt is. Eddig sehol nem kellett, majd itt volt az első eset, hogy meg is motoztak. JA és minden egyes alkalommal le kellett vennem az övemet, szóval, ha ilyen sokat repül valaki, akkor olyan gatyát vegyen, amihez nem kell öv, vagy kötelet használ hozzá :)
Itt már annyira fáradtak és fásultak voltunk, hogy konkrétan átaludtuk a felszállást :) Viszont itt történt elsőnek meg az, hogy kimondottan xarul éreztem magam két utas miatt, akik mögöttünk ültek. Két amerikai 40es nő, akik folyamatosan beszéltek. Ennyit embert beszélni még nem hallottam. De komolyan, az Adrián szerint, aki nem tudott miattuk aludni sem, még a felszállás alatt is beszéltek…Rettenetes volt.

Megérkeztünk Rochester és minden megváltozott, 30Fok meleg, napsütés. Csomagok megvannak. Lauralee (Miki menyasszonya) várt minket. Nagy ölelkezések és indulás hozzájuk. Kiderült, hogy nem is Rochesterben fogunk lakni, de nem is Farmingtonban a Mikiéknél, hanem Honeoye Falls-on fogunk lakni a Lauralee (ejtsd: Loreláj, vagy lauralí kb. :D ) szüleinek a rezidenciáján…Baszki egy konkrét villa 3 szintes, úszómedence , meg minden, kb 15 szoba, billiárd szobával. Elképesztő a hely. Külön csap van a hideg és meleg ivóvíznek. Olyan meleg víz jön, hogy egyből tea, vagy KV-ra jó. Lisa és Robert (Laurelee szülei) nagyon kedvesek. Az egész olyan furcsa, hogy elmondani sem biztos, hogy tudom. Elsőnek minden olyan nagy, de tényleg. Elcseszett sok út, mindent kikerülsz, mert az utak mellett nem nagyon vannak házak. Minden kert be van füvezve, és csodaszépen meg vannak nyírva. Megkérdeztem, hetente nyírják a füvet. Most, hogy jön július 4. nagyon sok USA zászló van kirakva portákra. Rettenetes nagy autókkal járkálnak teljesen feleslegesen, mert mindenki betartja a sebességkorlátozást, ami elég komoly. Lakott terület 30MPH (48km/h), külső övezet 50MPH (80km/h), autópálya 65-75MPH (100-110 km/h). Mindenhol záróvonal van, de mindenhol fordulhatsz balra, kivéve, h nincs tiltva. Ha nincs tiltva, akkor a pirosnál lehet jobbra befordulni. Ha balra kanyarodsz, akkor a másik ELŐTT kell azt megtenned. Ha stop tábla van, akkor MINDENKIEK, minden irányból stop tábla van (Ez nagyon vicces szerintem)
Megérkeztünk a Mikiékhez, akik egy nagyon aranyos kis lakóparkban laknak. Kaptunk vacsorát, meg barbiztunk egyet (ez itt a barbecque akar lenni). A Miki teljesen odavolt, meg vissza, annyira, hogy elővette a gitárját és magyar énekeket kezdünk el „énekelni”, az első volt az ÁKOS helo-Helo, majd további ÁKOS és Máté Péter következett.
A nap zenéje ÁKOS HELO-HELO.
http://www.youtube.com/watch?v=tRegD8-W4kU

Ezek után átmentünk a Lala (Lauralee) szüleihez és leesett az állunk megint. Egy konkrét felsőközéposztály (?), lehet hogy felső nem tudom, házban lakunk. Igaz, hogy az alsó szinten, de az is nagyon szépen meg van csinálva, és pont mellettünk van a Billiárd szoba :), Külön ágyunk van meg minden. Kaptunk kis kártyákat, hogyan kell viselkedni a házban. Nagyon aranyosak, gyakorlatilag az a lényeg, hogy érezd otthon magad, de viselkedj is úgy, pakolj el magad után, csinálj magadnak reggelit :) Mindent lehet használni, és a ház többi lakója akik mind amerikaiak, teljesen hihetetlenek :) Mindenki mosolyog, nagyon közvetlenek, mindenről lehet velük beszélni. Elképesztőek. Mi mennyibe kerül, mennyit lehet vele spórolni, és mindig minden jó, és cute és awesome, és nice, és beautyfull, smart, és clever. Minden rendben van, kicsit fura, de nagyon szeretem, vagy nem olyan, mint mások, de őt szeretem a legjobban a családból. Tényleg elképesztőek. Ezen az estén elég sokat beszélgettünk és ekkor utott eszembe, hogy a laptopom 220volt-os, itt meg 110volt van a falakban :) A tápegység tudja a 110voltot is, de a dugó az európai :( szóval el kell majd menni egy boltba, ahol tudok ilyet venni.
De ez már a holnapi nap problémája. Lala jön értünk 11:00-ra majd megyünk soppingolni, után 14:00-ra megyünk az autónkért :DDDDD. Lesz saját kocsink.

A DM koncertről :)

Inkább azzal kezdem, hogy a tegnapi DM koncert elcseszett jó volt.
Az előzenekar a ZAGAR volt. Hozta a formáját. Majd 21:10kor bejöttek és megtekerték a lemezjátszót, de iszonyatosan. Dave olyan öregnek nézett ki, mintha 1000 évet töltött volna valami börtönben, majd eljött, hogy énekeljen kicsit. Ellenberger iszonyat megabrutál műsort toltak le.
Volt két olyan rész, ami mindenkép említésre méltó. Az egyik, hogy a koncert kezdete után kb egy órával elkezdet olyan istenesen szakadni az eső, ez olyan 22:00 magasságában történt. 22:45 kor Dave megkérdezte, hagyaszongya „Are U here still? But it’s Raining! Ok than we play more” majd toltak még 4 számot és kész voltál. Nagyon megérte, hogy az utazás előtt elmentünk erre a koncertre.
A nap zenéje a DM Never let me Down again :)

2009. június 23., kedd

Végre szélesebb :)

Találtam egy olyat, amit kevesebbet kell görgetni :)
Ráadásul a a tördelést is jobban meg tudom majd oldani.
Viszont narancssárga :P

Ma este DM koncert, meg pálinka, hátha elmúlik a köhögésem :)
Ja és eszembe jutott, hogy minden nap lesz nap zenéje, meg nap fényképe, és minden nap üzenek valakinek szeretteim közül valami személyeset :)

Néha lesz olyan is, hogy az Adrián üzen, akkor azt az ADRIÁN MONDJA: indítja majd el :)

Na pakolok tovább :)
Egy kis kihagyás után (muhaha, majdnem fél év) folytatom (vagy újra kezdem) a blogom írását.
Ennek legfőbb oka, hogy a holnapi napon 3 hétre Amerikába megyek egy barátommal, aki az Adrián, egy másik barátunkhoz, aki meg a Miki, ottani indián nevén MÁJKI. Az apropó, ami miatt mi oda ki, hogy a Miki barátunk bizony megnősül és ez szuper-isten-császárság és fényjézus is. Na most Miki volt olyan bátor és meghívott minket az esküvőre, hát akkor uzsgyi. Viszont ha má kimegyünk, akkor kitaláltuk, hogy több mindent is csinálhatnánk, mint HUN-USA-WEDDING-HUN vonalon történő mozgás, ezért megterveztünk :DDD egy kis amerikai körutat. A tervezés egészen tegnap estig csak szóban létezett, semmit nem néztünk meg, semmit nem vettünk meg. Belazáztuk na 
Aztán elkezdtük tervezni, és a végén egy 21 napos körút lett belőle, ami a következő képp néz ki.
Bp-Paris-NYC-Rochester. Ez az első nap az utazás. 24én reggel 7-től
Azután itt mindenféle progik lesznek, meg Niagara vízesés, meg autókázás mindenféle helyekre a környéken, majd esküvő vasárnap (28).
29 (hétfőn) méregtelenítés 
30 (kedd) átmegyünk Torontóba egy napra, mert az szép és nincs is messze.
Itt jött el az első nagy hiba, hogy teljesen nyitottak voltunk, mit is csináljunk ezután. Volt tervben, hogy kibérelünk egy bazi nagy rettenetet, és levezetünk Chicago-ba, onnan meg SF, de ez legalább 4 nap lett vón, szóval dobtuk. Akkor menjünk repülővel. Ahha, semmi foglalás, majd mi ott nagyon okosak leszünk, és a világ legolcsóbb jegyét megvesszük kint a reptéren, hát tuti csak ránk várnak 
Ja ezen a blogon lesz szó pénzről, meg árakról…Csak semmi kavar meg sunnyogás. Az interneten komoly 400 USD a jegy Rochester-SF, vagy Rochester –LA vonalon. Ha aznapra akartunk volna jegyet venni, akkor meg 600 USD. LOL. De a mega-giga lol az volt, hogy itthon bementünk egy utazási irodába, és komoly 220 USD-ért vettünk jegyet ROC-LA-re Chicago átszállással 2-ra. Kemény .
Tehát 2-án MÁÁR LA-ben leszünk, egészen 11-ig.Akkor indul ugyanis a következő gépünk, amivel visszamegyünk NYC. Ez a jegy is kb 450 USD- volt az internet, de ezt is megkaptuk itthon olyan 220 USD-ért. hihetetlen volt, amikor a 900 USD helyett, csak 450-et kellett fizetni ITTHON Forintban .
Első tanács :P . Mindig tervezzük meg hogyan közlekedünk, és számoljunk, és foglaljuk le, vagy vegyük meg előre a jegyeket.
Ahonnan meg 16-án indul vissza a gép Párizs-Bp.
Az autózásról:
Jelenleg kb 3USD egy gallon benga. Az olyan 4,5 Littró. Egy normális autót olyan 30-40 USD/nap viszonylatban vágnak az emberhez, és alapból nem viheted ki az adott állam határain túlra. Ha mégis ezt akarod, akkor fizess többet, és no para. A Rochester-Chicago-San Francisco-Los Angeles útvonal kb 200 Gallon üzemanyagba éjszaka valami motelszobában (Horroros-lövöldözős-maffiózós-darabolós) 30 USD/éj/áldozat :D magasságában mozog, ami még 300 USD lett volna, tehát marad a repülő, ami meg 8 óra alatt visz le minket LA. Ja és a napi 30 píz az ottóért.
Apropó USD. Hát a magyar bankok nagyon fullba nyomják a kretént. Aszongya, a RAIFF. ha HUF-ot viszek, akkor a nem EURO övezet miatt dupla átváltás van. Ez azt jelenti, hogy HUF-EUR, majd EUR-USD. Ha pénzt akarsz felvenni, akkor minden felvétel 7EURO! Kemény mi?
Ha HUF-ot tolsz be a bankba és azt át akarod váltani USD-re, akkor a tegnapi adatok alapján,az ár az átváltott HUF összegének 0,5%-ka és az árfolyam pedig 204HUF/1USD.
Ma 205 HUF/1USD-t kaptam a banktól. Persze felhívtam a „pénzváltó embert”, aki pedig 204HUF/1USD-t mondott. Namost őt nem ismerem, és ha 600k HUF-ot váltok a banknál akkor pontosan 6000 forinttal fogok többet fizetni, ami 1%, de tudom hogy rendes USD és nem kell rohangásznom a pénzzel az utcán. Szóval marad a bank.
Pia és Cigi. Az a baromi jó, hogy nem cigizek  Kint 8USD egy doboz 20 szálas cucc. Jónapot cigisek 
A pia meg nem tud, azt majd megírom :)))
Mára ennyi, mert mennem kell elintézni még pár dolgot.
Lesznek majd fényképek (picasa), meg video, meg blog bejegyzés, remélhetőleg minden nap