Harmadik nap. Péntek

A mai napra NIAGARA megtekintése a fő program, meg este ilyen utolsó-sörözés-házasság-előtt dolog. Erről nem tudtam semmi még reggel. (A blogot úgy írom, hogy viszem magammal a laptop, és ha van idő, akkor írom, de általában másnap fejezem be :D ). Szóval felkeltünk, és kitaláltuk, hogy elmegyünk egy ilyen amerikai dinner-be és ott reggelizünk. Jól el is mentünk és valami csirkés szendót ettem meg tea meg donuts.
ADRIÁN MONDJA MA REGGEL: Minden amerikai ülve törli a seggét, ülve mos kezet és ülve szárítja, mert kb 120cm mélyen van minden, és most már megérti a Fábri azon megjegyzését, amik az amik WC-zési szokásait elemzi :))
Itt imádják az 1000 féle donuts-okat. Van minden fajta, édes, sós, sima kisütött, fehér, barna, diós, mindenféle gyümölcsdarabos. Ott írtam egy jó sokat. ÉS interneteztünk is. Gyakorlatilag minden kajáldában van free wifi, de vettem is egy t-online-os wifi hozzáférést. 6 USD, és az első felcsatlakozás után annyit netezel, amennyit csak akarsz. Ezek csak nagy turistahelyeken él és szállodákban. Mikiéknél kitaláltuk, hogy egy autóval megyünk fel a Niagarához. Szóval 4en beültünk és go fel északnyugat. Az út kb 100 mérföld és olyan másfél óra volt. Vezettünk egy csomót az autópályán, amiért bizony itt fizetni kell. Olyan 12USD volt oda-vissza. Kapus rendszer van, illetve, amikor átmész egy komolyabb hídon, akkor van hídpénz is. Ez egy dollár volt jelen esetben. Ezek az adatok csak erre az államra érvényesek, mert minden állam más, de azt majd akkor ott :)
Kitaláltam, hogy hosszú nadrág, zokni, és pulóvert is viszek magammal. Itt olyan 80-90 Farenheit van, ami olyan 25-30 Celsius kb. Elég komoly, kapucnis fazon szemüvegben felhúzott ablakokkal egy kék autóban :) De legalább mindenkinek jó. Én nem fázom, a többiek meg hűthetik magukat ezerrel :)
Kaptunk kölcsönbe egy GPS-t. anélkül tuti, hogy már rég éhen haltunk volna valahol egy erdőben :D Mind1 is. Leértünk a Niagarához. Ezt úgy kell elképzelni, mint kb Komárom és Komárnó. Mind az amerikai, mind pedig a kanadai oldalon van egy Niagara City nevű kisváros. A különbség, hogy az amerikai oldal teljesen le van pusztulva, nagyon magas a bűnözés, nagy a munkanélküliség, és összesen van három komolyabb melóhely. a Niagarához köthető épületek. kb 500 ember, az erőmű kb 2000 ember és egy nagy kaszinó ami megint olyan 1000 embernek adnak munkát a hozzá tartozó szállodával együtt. A kanadai oldalon, van kb tíz szálloda, Hard Rock Cafe, vidámpark, állatkert, a Niagara épületek, vagy öt kaszinó, nagyon sok turista és kellemesen sok rendőr. Mindkét oldalon nagy a tisztaság, de valahogy érezni lehet, hogy Kanadából jobb a Niagara látogatás ;) Mindkét oldalról ugyanazokat a programokat lehet igénybe venni kivéve egyet, a másszál be a Niagarába. Ez elég hardcore. A masszívaknak :) konkrétan egy lépcsőrendszeren be lehet mászni a Niagara vízesésbe. az egyik oldalról. Persze nem teljesen, de azért el lehet ázni frankón. Mi a „boat trip” progit választottuk. Ez egy hajókázás a Niagara vízesésbe :) Komoly fless, mert jó vizes leszel, de kapsz egy esőköpenyt, hogy még hülyén is nézzél ki, ha már vizes leszel, és halszagú :DDDD.
Jól megnéztük Niagara Falls, majd kitaláltuk, hogy átmegyünk a kanadai oldalra. Itt az átkelés volt kemény mutatvány. Konkrétan le se xarták, hogy átmegyünk, A kanadai oldalon volt egy nagyn kedves 25 körüli lány, aki bal kezes volt, és volt rajta egy akkora golyóálló mellény, hogy tankkal nem lövöd át :) Megkérdezte, hogy miért megyünk át és mennyi időre. Kaptunk szép pecsétet az útlevélbe, és már Kanadában is voltunk. Első utunk a Hard Rock Cafe, és leültünk ebédelni. ÉN kértem valami nagyon húsosat, és kaptam háromféle húsból készült BBQ-t. Volt a tányéron úgy fél kiló színhús. Kértem egy koktélt, amit jó érzékkel egy Strawberry alapú margarita koktél volt, kb 1dl tiszta tequilával. Konkrétan agyonvert :D, majd utána megtörtént az első rossz élményem, mégpedig egy elég csúnya baleset formájában, mert a nemrég összefércelt fogaim közül ez egyik első, ami komoly javításokat kapott a borda evésekor letört egy darab. Kimondottan bosszantó. Na mind1 ez van. Utána elsétáltunk a kanadai oldalon a naigara egyik végébe. Megnéztük .pipa. mehetünk vissza az államokba. Volt csudiszép pázsit, ahol lehetett heverészni. Fagyi is volt mindenfajta, meg víz, ami 2,5USD üvegenként. Ahh nem fél literesek a palackos üvegek, hanem nemtommennyi OZ, ami 591ml tehát olyan 6 deci. Tiszta őrület :) Visszafele újra volt immigration officer :D de már nem paráztam. Szegénynek mindent el kellett mondania kétszer, mert csak másodikra értettem meg (nyomi vagyok, mert még mindig nem tanultam meg rendesen angolul , de majd most se ;) ). Viszont 1 perc alatt bent voltunk az államokban. Visszasétáltunk az autóhoz és go home. Amikor beültünk az autóba minden alkalommal a rádiócsatornák átnyálazása az első program :) így találtunk rá kb egy perc után arra a számra, hogy:

http://www.youtube.com/watch?v=xm5DPlNCmtk
Szerintem ehhez nem kell mit mondani :)

A Mikiéknél kiraktuk Mikit és a Testvérét Balázst, majd elmentünk ajándék bort venni a Lala szüleinek. Persze otthonról kellett volna bort hozni, de valahogy nem sikerült. Ezek után visszamentünk a MALL-ba és az ottani Sanoma-ban megvettük az esküvői ajándékot. Itt kezdődtek a következő gondok, ugyanis minden pénzemet a kártyán tartok, és amikor ki akartam fizetni az ajándék árát (321USD, csomagolással, adóval) közölte a gép, hogy nem lehet. Szóval szombaton hívhatom fel a bankot Magyarországon 500HUF/percért, hogy mi a csöcs van. Az Adriánnál meg csak kp van. De érdekes, mert a kínai étteremben meg a Niagaránál már fizettem kártyával. szóval totál homály, és elvileg limit sincs a kártyán. Nademajd szombaton jól kiderítem.
Megvettük az ajándékot, és hívott a Miki minket, hogy menjünk akkor a tavakhoz, és ott lesz gy buli, amit a főnöke szervezett, és minden pia :)
Vissza a Lala szüleihez, fürdés öltözés, 22:00-kor indultunk el. És nem tankoltunk még a kocsiba semmit :D nálam no money, az kocsiban 40 mérföldre elegendő innya, és sehol egy kút. A tavak meg, mint kiderült, 30 mérföldre vannak (five fingers lake). Adrián sokkot kapott, mekkora lúzer vagyok, hogy külföldön egy vas nélkül csak kártyával bohóckodom. komolyan, mint akik 100 éve házasok. Engem meg elkapott ez az amerikai „no para” feeling. Persze a végén találtunk benzinkutat és a kocsmát is megtaláltuk, mert azt sem tudtuk, hogy hova kell menni. Na és akkor a kocsma. Egy rendes becsületes munkásosztály rétegnek fenntartott kocsma, egy rakat harley-s csákóval, meg belevaló negyvenes, ötvenes csajok, kurvák. Snooker asztal, nagy söntés, és egy olyan kemény Rock zenekar, hogy hinnye. Tényleg nem nagyon tudok mit mondani, róluk. Valami helyi tényezők, 50es énekessel, egy olyan szólógitárossal, hogy letettem a hajam. Volt egy rész, amikor az egyik kidobó ember (50 feletti, hosszú hajú, televarrt, bőrmellényes HD-s) felment a színpadra, és énekelt 2-3 számot. Mindenki táncolt, mert a faszinak olyan hangja volt, hogy huhh. Amikor valaki borravalót ad, a csapos megkongat egy harangot, minél nagyobb a tip, annál tovább harangozik :), vagy kolompol, kinek mi tetszik :)
A Miki főnöke a Gyuri (itteni nevén Geroge :D ) nagy rajongójuk, annyira, hogy a koncert közben lévő szünetekben együtt ittam jó söröket (Original Coroníta :D ) a zenész faszikkal :). Majd meghívtak minket egy Július 4.re egy nagy tóparti partira, BBQ, és sörök és tűzijáték, meg zene. Sajnos mi akkor már LA-ben leszünk, ami miatt le lettünk baszva, mint a pengős malac. :D. Maradjunk itt, mert LA szar, ez a buli meg állat királyság lesz. Sajnos a jegyünk már megvan másodikára, szóval menni kell.
A hely, mint a kocsmák 90%-ka itt az államokban 23-kor bezár. Ennek az oka az, hogy itt nagyon komoly törvények vannak az alkoholárusításra, és a 23 utáni kocsma engedély rettenetesen drága és nagyon sok ellenőrzést kapnak. Emiatt a legtöbben jól bezárnak este 11kor. Na itt is zártak 11kor. De még éjfélig dumáltunk. Majd kitaláltuk olyan fél egy körül, hogy jól nézzük meg milyen az amerikai meki. Az egyik legnagyobb hiba volt, szerintem. A Szendó íze rettenetes volt, csucsogott az olajban, a kóla ize a light miatt, meg a víz miatt gyakorlatilag ihatatlan volt, jól ki is dobtuk, de a krumpli finom volt. kb egyre értünk haza.
M.